Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
1.412 NYÍLT FÖLDCSATORNÁS FELÜLETI ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK Ennél az öntözési eljárásnál az öntözővíz a viznyerés helyétől az öntözőelemekig földcsatornákban jut el. Ezek a berendezések főleg a magas- vezetésű öntözőcsatornákkal kialakított öntözőflirtökben létesíthetők és elsősorban ott, ahol az öntözővíz bőségesen áll rendelkezésre. A csatornák hidraulikai méretezését az 1. 31 pontban leírtak szerint kell végezni. A legújabb kutatások szerint - külföldi tapasztalatok alapján - az alábbi berendezés típusok tervezhetők: a) Síkvidéki barázdás öntözőberendezések (mély, hosszubarázdás berendezés) Általában kapásnövények termesztésénél használható. A barázdák esése enyhe és egyenletes (0, 05-2, 0% között ajánlható a legmegfelelőbb a 0, 1 %-os). A barázdák vonalvezetése egyenes, hosszúsága 100-800 m, formája V alakú, vízszállítása a növénytermesztés gyakorlata által megengedett nagyságú vagy 3,8 l/s-nál nagyobb. b) Sekély hosszubarázdás öntözőberendezések Viszonylag nagyesésü (0, 5-12 %) terepnél tervezhetők, kis vizsugár (0, 1-0,8 l/s) adagolásával. A barázdák mélysége 7-8 cm, hosszúsága 50- 400 m, formája V vagy U alakú. c) Rétegvonalmentí barázdás öntözőberendezések Meredek és egyenetlen területek barázdás öntözésére javasolható eljárás. A barázdák esése mérsékelten meredek és egyenletes (1-2 % a szokásos), vonalvezetése a domboldalak rétegvonalait követi, formája V alakú (a barázdából kikerülő föld a völgyfelőli oldalra helyezve), hosszúsága 60- 120 m. d) Vegyes szelvényű barázdás öntözőberendezcsek t e) Vegyes elrendezésű barázdás öntözőberendezések Az utóbbi két öntözőberendezés típust különleges lejtő és növénytermesztési igények indokolhatják. Hazai viszonylatban az a), b) és c) típusok alkalmazásának van nagyobb jelentősége. Az a) tipusu öntözőberendezés kialakításához ad útmutatást az 1/83. ábra. 238