Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.1 Előmunkálatok
1.14 Az öntözésnél érvényesítendő mezőgazdasági igények Az öntözőberendezés mezőgazdasági termelési szempontból olyan legyen, hogy segítségével a növényállomány öntözővizsziikséglete- az agronómiái célnak megfelelően,- a szükséges mennyiségben és egyenletességgel,- a talaj és a növény minél csekélyebb mértékű károsításával,- lehetőleg kevés vízveszteséggel,- minimális munkaerő-ráford itással juthasson a növénytermesztési térbe. A rét és legelő öntözése az Alföldön felületi (csörgedeztető, sávos csörgedeztető, csörgedeztető-árasztó), a Dunántúlon inkább esőztető mód- dal eredményesebb. A zöldségnövénynél az esőztető (esetleg barázdás áztató) mód az előnyösebb. Az öntözőtelepen belül — több növény esetén— a kertészet rendszerint nem változtatja a helyét. Gyümölcs és szőlő esetében biológiai, növényvédelmi szempontok miatt a felületi öntözési mód kedvező, de ez az öntözési mód talaj-, lejtés- stb. viszonyok miatt csak igen szűk körben felelhet meg. Az altalajöntözésnek és újabban a csepegtető és kortyonkénti öntözési módnak is van jelentősége. A rizstermelést monokultúrában, váltóban vagy vetésforgóban egyaránt állandó árasztással végzik. Az első árasztás napi 24 órás üzemmel, folyamatosan, munkaszüneti napon is folytatható. 30%-nál kevesebb rizs- területtel rendelkező rendszerekben a csatornák kapacitása határozza meg az árasztás feltételeit. Amennyiben a rendszerben 30 %-nál több a rizs, az árasztás ideje 20 nap. A rizstelepek első árasztása a telep nagyságától függően változik, legfeljebb azonban 16 nap. Az árasztás utáni vizpótlás ideje — csak munkanapokon — 22 óra. A hatékony öntözéses növénytermesztés fokozott tápanyagellátást igényel. Vízzel a tápanyag nem pótolható. Ezért a helyes tápanyagellátást a talajerőgazdálkodás keretében meg kell tervezni. 1.15 Öntözőviznormák A hazánkban jelenleg alkalmazott öntözési idénynormákat főleg a gyakorlati tapasztalatok alapján állították össze. Ezek eg/ részét a 8. táblázatból olvashatjuk ki. 18
