Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés

kellő vizszintmagasság az öntözés végrehajtásához, de feleslegesen ne tartsuk egyik csatornában sem magas vizet.

Földcsatornás és héjcsatornás öntözés tervezésénél a fenti szempontok szerint, a vonalvezetési vázlatok és prőbahossz-szelvények alapján kiválasztjuk a legmegfelelőbb változatot. Felszín alatti nyomőcsöves öntözés tervezésénél — az esőszerti öntözési tervhez hasonlóan— a vonalvezetési vázlatok közül csak a hidraulikai és gazdaságossági számitások után választható ki a leggazdaságosabbnak látszó megoldás.

1.4114 Termelési terv, hidraulikai és vízgazdálkodási számitások, üzemelési terv elkészitése

Öntözőtelepek tervezésénél számos mezőgazdasági vonatkozású feltételt kell figyelembe venni. Ezeket részletesen az 1. 14 fejezet foglalja ösz- sze, itt csak néhány alapvető szempontot emlitünk meg:

Talaj vízgazdálkodása: laza, jó vizvezetőképességü talajon, felületi öntözést ne tervezzünk. Talaj minősége: szikes, gyenge termőképességü talajon, ősgyepen legfeljebb a legolcsóbb kivitelű, egyszerű tereprendezés nélküli felületi öntözés lehet kifizetődő.

Termelési cél: minden öntözőtelep kijelölése során meghatározandó az a termelési cél, amelynek érdekében az öntözést megvalósítani kivánjuk. A termelési cél ugyanis befolyással van a vetésszerkezetre, ezen keresztül a vízigényre, valamint az öntözési módra is.

A termelési cél, vetésszerkezet, vízigény meghatározása mezőgazdasági feladat, mégis a tervező mérnöknek ismernie kell a vetésszerkezetek vízigényét. Mig a viznormák inkább az öntözések számát, átlagos vízmennyiségét adják, műszaki méretezés szempontjából a mértékadó időszak (maximális vízfogyasztás) figyelembe vétele szükséges. Ez pl. rizstelepeknél az első árasztás, szántóföldi növényeknél a julius-augusztus havi aszályos periódus.

A korszerű nagyüzemekben a termelés szakosított, nem termelnek sokféle növényt, igy egy-egy növény termőterülete nagyméretű, a tömbök területének nagysága több száz hektár nagyságú is lehet. Ma már nem beszélünk merev vetésforgó-rendszerű termesztésről, az egyes tömbökön a növények folyamatosan követik egymást. A tömbösített, szakosított termelés összevont gépcsoportokkal végzett munka szervezése a tömbökön minden munkát gyorsan hajt végre, igy az öntözésnek is ehhez kell igazodnia, egy tömb max, öntözési ideje 6 nap lehet.

Az öntözőtelepek tervezése és építése főként műszaki feladat, de a legfontosabb tervezési alapadatokat (termelési célt, vetésszerkezetet, az egyes növények öntözési fordulóját, az öntözési normákat, a napi öntözési időt, az egyes táblák egyszeri öntözése végrehajtási idejét, pl. max. 6 munkanap/tábla, a tervezés megkezdése előtt a mezőgazdasági szakembe232