Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
A tlltók a legkisebb csatornák; árkok egyszerű hordozható zárőelemei. Behelyezhetők a kis beton műtárgyak (pl. vizkivételi tiltós átereszek) vezető hornyaiba (1/79. ábra), vagy benyomhatók a csatorna földanyagába. A csatornaszelvény alakjától függően többfélé földbe nyomható vas tiltótábla készíthető (1/80. ábra), arra viszont Ugydni kell, hogy súlyúk ne haladja meg a 15 kg-ot. Ezek a műtárgyak nem biztosítanak tökéletes zárást. Ilyen igény esetén alkalmazható a betétpallós elzárás (1/81. ábra). 1.4 ÖNTÖZŐTELEPEK, ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK A különböző öntözési módszerek már részben meghatározzák az öntözés műszaki berendezéseit. Az öntözőelemek (kalitkák, sávok, barázdák, szórófejek, csepegtetőtestek) közötti vizszétosztást ugyanazon módszer esetén is különböző eljárások szerint végezhetjük. Felületi öntözés esetén az öntözőelemek közötti vizszétosztás történhet állandó és időszakos csatornával, héjcsatornával, tömlővel, felszin alatti nyomócsővel. Esőztető öntözésnél a vizszétosztás hordozható (kézi ill. gépi áttelepitésű) csővezetékkel, tömlővel és felszin alatti nyomócsővezetékkel történhet. Altalajöntözésnél is különböző módon juttathatjuk az öntözővizet a vizelosztő elemekhez, ennek részletezését a későbbiekben mutatjuk be. Végeredményben a különböző eljárások közül az agrotechnikailag és műszakilag megvalósítható leggazdaságosabbat kell kiválasztani s ez a tervező felelősségét növeli. A vizszállitás és vizkormányzás müveit az 1.3 fejezetben részletesen tárgyaltuk, s igy a későbbiekben többször hivatkozunk az ott elhangzottakra. 1.41 Felületi öntözés Az 1. fejezetben már utaltunk az öntözési módokra és az öntözés technikai fejlesztésével kapcsolatos mezőgazdasági igényekre. Az ott elhangzottak az alábbiak bevezetőjéül szolgálnak. A nagyüzemi szántóföldi és rét-legelő öntözés mezőgazdasági igényei szintén ismertetésre kerültek. A feltételek teljesülése érdekében szükséges. hogy a táblák lehetőleg téglalap alakúak legyenek kb. (300-800) x x (800-1200) m mérettel. A táblán belül az ideiglenes csatornák, sávok, barázdák egymással párhuzamosak és egyenesek legyenek, elleneséses szakasz nélkül. A rizsöntözés tervezését e fejezeten belül külön tárgyaljuk. 223
