Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.34 Műtárgyak
zárható nyílásain - a típustól függően— egyenként 10, 20, 40, 50 vagy 100 1/s/dm vízhozam bocsátható át, megfelelően szabályozott csatornavizszin- tek esetén. A mérő-, szabályozóberendezéssel ellátott műtárgyaknál a működés regisztrálásához vizállásészlelő távirőszerkezetet, rajzoló vízmércét, lapvizmércét stb. kell a szükségnek megfelelően felszerelni. 1.342 A VÍZSZINTSZABÁLYOZÁS MŰTÁRGYAI Az öntözőcsatornák megfelelő üzeme és azokban az elfogadható pontosságú vizmérés vízszintszabályozást igényel. A vízszintszabályozáshoz tartozó elzárőszerkezetek közül az automatikus müködtetésüek világszerte tért hódítanak. A francia Neyrpic cég nyomán terjedtek el a hazánkban is alkalmazott hidraulikus vizszintszabályoző zsilipek (Nyugati főcsatorna, szarvasi OKI egyik rendszere, kiskörei öntözőrendszer stb.). Ezek bizonyos határok között, függetlenül a vízhozamtól, a csatorna fel- vagy alvizszintjét gyakorlatilag állandó magasságon tartják. A Neyrpic cég AMIL felvizszintszabályozó berendezései 1-50 cm-es a al- és felvizszintkülönbség (A H) esetén 0, 1-50 m^/s vízmennyiség átbocsá- tására képesek. Az AVIO és AVIS alvizszintszabályozó zsilipek 1-1000 cm ill. 1-200 cm A H esetén 0, 025-35 ill. 0, 3-60 m'Vs vízmennyiséget képesek szállítani. A fő vízkivételen termelt viz szétosztása, a vízszolgáltatás helyéig történő szállítása, a csurgalékvizek biztonságos elvezetése a vizkormány- zás során valósul meg. Az áramló vízmennyiségek szétosztásának és szállításának irányítása alsó, felső vagy vegyes vezérléssel történhet (1/74. ábra). Alsó vezérlés a vizkormányzás irányításának az a módja, amelynél a magasabb rendű vízkivétel (a fő vízkivétel) vízszállítása szükségszerűen úgy igazodik az alacsonyabb rendű vízkivételek vízszállításához, hogy mindig a csatlakozó rendszerből kivett és veszteség formájában távozó összes vízmennyiség betáplálására áll be. A fő vízkivétel üzemét tehát az igények alulról vezérlik. Felső vezérlés esetén viszont az alacsonyabb rendű vízkivételek vízszállítása szükségszerűen úgy igazodik a magasabb rendű vízkivétel (a fő vízkivétel) vízszállításához, hogy a kivett és a veszteség formájában távozó összes vízmennyiség beáll a fő vízkivétel által adagolt vízmennyiségre. A fő vízkivétel vízszállítása felülről vezérli a vízhasználatokat. Nagyobb öntözőrendszerben a két vezérlési forma esetleg tározók köz- beiktatásával egymást válthatja. Ekkor beszélhetünk vegyes vezérlésről. Az alsó vezérlés előnye, hogy a fő vízkivétel vízszállítása rugalmasan alkalmazkodik a vízhasználók vízigényeihez és igy lehetővé teszi a kö190