Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.33 Csővezetékek, idomok, szerelvények

A magyar gyártmányú csövekben keletkező fajlagos nyomásveszteség (£,) számítását az 1/51. ábra segítségével lehet elvégezni'.

Olasz gyártmányú (ITALTUBI) ac. csövek

A csöveket az UNI 4372 szabványnak megfelelően a 16. táblázat szerinti méretekben gyártják 6 féle üzemi nyomásra. Vízhasznosítási jellegű berendezéseknél 10 kp/cm -nél nagyobb üzemi nyomású csöveket nem szükséges alkalmazni, igy csak az első három nyomásosztályba tartozó csövek adatait ismertetjük.

Ezek a következők:

A

B

osztály

C

Üzemi nyomás [kp/cm^J

3

6

10

Próbanyomás fkp/cm2]

5

10

15

Gyári próbanyomás Ckp/cm^J

7,5

15

20

Valamennyi átmérőhöz gyártanak 11,25°, 22, 5°, 45° és 90°-os ívcsövet és T-idomot (elágazó). A karmantyus kötések idom nélkül is lehetővé teszik az alábbi szögelhajlásokat (iránytöréseket):

NÁ 50-125-ig 8°

NA 150-200-ig 7°

NA 225-400-ig 6°

NÁ 450-600-ig 5°

NÁ 700-1000-ig 4°

A fajlagos nyomásveszteség (£,), a sebesség (v), a vizszállitás (Q) és a névleges átmérő (D) közötti összefüggés az 1/52 ábrán látható. Bármely két ismert tényező esetén meghatározható a másik kettő.

Jugoszláv gyártmányú (SALONIT ANHQVO) ac. csövek

A csöveket 6 féle üzemi nyomásra készítik. Nyomásosztályok a következők: A = 2, 5 kp/cm^, B = 5 kp/cm^, C = 10 kp/cm^, D = 15 kp/cm^, 2 2

E = 20 kp/cm és F = 25 kp/cm . A csövek méreteit —A, B, C és D osztályokban— a 17. táblázatban tüntettük fel.

A fajlagos nyomásveszteséget az 1/53. ábra segítségével határozhatjuk meg.

Az anhovoi gyár az idomok széles skáláját gyártja, ezek megismerése csak akkor szükséges, ha tényleges alkalmazásukra sor kerülhet. Ebben az esetben a katalógusokból valamennyi adat megismerhető.

142