Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.33 Csővezetékek, idomok, szerelvények

1. 322 A CSATORNAELEMEK BEEPITESE

A beépítés során első teendő a kittlzés, mely gondos hosszmérő és szintező munkát kiván. A csatorna tengelyvonalának kitűzése után ki kell mérni 6, 02 m-ként a támaszelemek helyét. Ezután következik a munkagödrök kiásása, s ha szükséges, a kavicságy vagy egyéb aljazat elkészítése.

A munkagödrök mélységét megkapjuk, ha a megfelelő pontban tervezett viz- szintből levonjuk a vízmélységet, a csatornaelem fenékvastagságát, az alátétlemez vastagságát (ha nyeregelem van, annak vastagságát), a támaszelem hosszát, ha alapbeton vagy kavicsréteg van, azok vastagságát, s hozzáadjuk a várható süllyedést.

A vasbeton támaszelemek helyének pontos kitűzése vastüskékkel történhet. A támaszelemek elhelyezése után a munkagödröket visszatöltik, a héjelemeket ráhelyezik a támaszelemekre.

Ha szükséges, a magassági korrekciókat alátét lemezekkel végzik el. A VIZITERV tipusu csatornáknál elhelyezik a tömítőgyűrűket és a héjelemeket a támaszelemekhez kapcsolják.

A héjelemek beemelése igen gondos munkát igényel:

A héjelemeket a csatorna tengelyvonalától 3-4 m távolságra rakják le (hogy a daru a munkagödör és a lerakott héjelemek között közlekedni tudjon). A földre lerakott héjelemek emelését, fordítását és nyeregbe helyezését igen nagy gonddal kell elvégezni, a balesetek és az elemek megsérülésének elkerülése érdekében.

Az egyes elemek gyártási, minőségi és átvételi előírásait, továbbá rakodási, szállítási és beépítési technológiáját a kivitelezőnek ismernie kell.

1.33 Csővezetékek, idomok, szerelvények

Mezőgazdasági vízhasznosítási munkáknál kiterjedten alkalmaznak különböző anyagú és tipusu csővezetékeket (nyomócsöveket). Az alábbi esetekben szükséges csővezetékek használata:- a terepviszonyok nem teszik lehetővé a nyílt, illetőleg burkolt csatornában történő gravitációs vizszállitást, vagy a csatornák létesítése gazdaságtalan lenne a különleges megoldások miatt. Például magasan vagy távol levő nyomásközpont kiegyenlítő tározójához nyomó csővezetéken juttatják el a vizet,- esőztető öntözőberendezések esetén a viz a nyomásközpontból felszín alatti nyomócsőhálózaton jut el a szárnyvezetékig,- a szárnyvezetékek — mozgatható csővezetékes berendezések esetén a fővezetékek is gyors kapcsolású csövekből (acél, aluminium, műanyag) vagy tömlőből készülnek a nyomás alatti viz szállítására.

132