Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.32 Héjcsatornák

1.32 Héjcsatomák A héjcsatornák fontos helyet foglalnak el a vízszállítás és a vizkor- mányzás uj elemei között. A héjcsatornák anyaga lehet beton, vasbeton, alumínium, műanyag. Eddig főleg beton és vasbeton héjcsatornákat alkal­maztak. Az előregyártott vasbeton héjcsatornák előnyei: az időjárástól függetlenített előállítás, kis terliletigény a terepen, csekély fenntartási költ­ség és a szinte tökéletes vizzáróság. Hátránya a nagy beruházási költség. Külföldön különböző tipusu, sorozatgyártásban készülő vasbeton ele­mekből jelentős mennyiséget használnak fel. Hazai eredmények is vannak, melynél ugyanazon sablonnal, különböző oldalfal hosszúságú elemek gyárt­hatók, különböző névleges vízhozam értékekre. A VIZITERV készített aluminium héjcsatorna vázlattervet. Az alu­minium héjcsatornák igen kis súlyúak, ezért áthelyezhetők, s egyéb előnyü­ket is (pl. fagyállőság) tekintve, célszerűnek látszana alkalmazásuk. Jelen­leg még igen költséges megoldást jelent. A műanyagok kedvező tulajdonságait figyelembe véve már felvetődött a műanyag héjcsatornák alkalmazásának gondolata is. Kísérleti példány már készült is hazánkban műanyagból, melynél a fém sablonra négy réteg­ben kézi munkával poliészter gyantaoldatot kentek fel. A gyantarétegek kö­zé került a megfelelő szilárdságot biztosító Uvegszálszövet. A keresztmet­szetet deformálod ás ellen 50 cm-ként keresztirányú fém merevítőkkel biz­tosították. Hidraulikai szempontból a műanyag héjcsatorna előnyösebb, mint a vasbeton, mivel belső felülete simább, tehát súrlódási vesztesége kisebb. Statikai szempontból is megfelelő. A csatornaelemek minden igényt kielégítő összeillesztése még megoldásra vár. A vasbeton héjcsatornák normál és feszitett kivitelben készülnek. A héjelemek szelvényalakja A csatornaelemeknél szőbajöhető keresztmetszeti alakok: trapéz- szelvény. félkörives, parabola, ellipszis és vegyes szelvény (utóbbinál a szelvény alsó része valamelyik előbbi görbe, felső része pedig egyenes). Gazdaságosnak látszik az olyan alak, amelynél a különböző vizszál- litőképességü csatornaszelvények közös alapszelvényből, csak az oldalak meghosszabbításával alakíthatók ki. Ilyen származtatott szelvény legjobban ellipszis és parabola szelvényből alakítható ki, az oldalfalak egyenesekkel való meghosszabbításával. A VITUKI az olasz típushoz hasonló, félellipszis-egyenes kereszt­szelvényű csatornaetemeKet javasol. Ez az alak ugyanis gyorsan, egysze­rűen gyártható sablonnal készíthető, a vasszerelése egyszerű, a beton jól bedolgozható, s tátikái és hidraulikai szempontból is megfelelő. A VITUKI által javasolt 1 m/s-os vizsebesség esetén 130-400 l/s-ot szállitő alapszelvény főbb méreteit és egyéb jellemző adatait az 1/41. ábra 122

Next

/
Thumbnails
Contents