Mentsik Győző: Út- és vasútépítés. Útépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Utak nyomozási szempontjai
Hegyoldal Patak, vízfolyás 6. ábra A vonal különböző elhelyezési lehetőségei vízmosások által szabdalt völgy oldalban Különös gonddal kell elhelyezni az úttengelyt a vízmosások által szabdalt hegyoldalon, mint azt a 6. ábra mutatja. A vízmosások egyre mélyülő felső többágas katlan-szakaszán átvezetett vonalvariáns igen kedvezőtlen, mert viszonylag sok és költséges alapozású műtárgyat, átereszt, hidat kell létesiteni. Legkedvezőbb az útvonalnak az a helyzete, amelynél a vízmosások a már állandósult, eléggé zárt alakú torok-szakaszán halad át. Itt kevés számú, vízmosásonként csak 1-1 műtárgyra, hidra, átereszre van szükség. Ha a vonalat még jobban a völgy felé toljuk el, a völgyfenéken lévő befogadó vízfolyás felé, akkor a vízmosások állandóan növekedő, változó hordalékkupiain kell áthaladni. Ez azért hátrányos, mert a vízmosás vize több, kanyargós függőmederben halad a befogadó vízfolyás felé, ezeken csak sok áteresszel, híddal, tervezett töltéssel lehet csak áthaladni. Ezeknek a csőátereszeknek a fenntartása is állandó gondot fog okozni, mert a vízmosások alsó hordalékkúpjain az egyes függőmedrek és csőátereszek hamar és gyakran feltöltődnek. Hátrányos és kerülni kell az olyan nyomvonalat, amely a levonuló vizek útjába túl sok akadályt állít, vagy pedig olyan területen, domb vagy hegyoldalon vezet, ahol a magas talajvíz, a fakadó vizek, rétegvizek a földmunkát illetve az útpályaszerkezetet is eláztatnák, teherbirá18
