Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés A különböző jellegű vizek összekeveredése mészkiváláshoz vagy agresszív széndioxid keletkezéséhez vezethet akkor is, ha a vizek eredetileg egyensúlyban voltak. A korróziós és a mészkiválásos zóna helyét a (3.2.2. - 1. ábrán) szemléltetjük [3 - 2]. Ha a vízben lévő szabad szénsav mennyisége megfelel a szükséges tartozékos szénsav mennyiségének, akkor a víz nem korrozív, nincs lerakódás sem. Ha viszont a szabad szénsav mennyisége nagyobb, mint a tartozékos, akkor a víz mészre agresszív, fordított esetben pedig vízkőkiválás következhet be. A vassal szembeni agresszivitás főként a viz pH-jától függ. Általában 7,6 pH alatt a víz vasra agresszív. Betonnal és habarccsal szembeni agresszív tulajdonságait a víznek a mészre agresszív szén-dioxid mennyisége határozza meg. Oxigén: ha a víz oxigéntartalma kisebb az adott hőmérséklethez, nyomáshoz és sótartalomhoz tartozó telitettségi értéknél, akkor a levegőből addig oldódik be oxigén, amíg azt el nem éri. Az oldott oxigén képes a vízben lévő vasvegyületeket oxidálni, ezáltal a keményebb vizekben védőréteg képződik, amely némi védelmet nyújt a savanyú vizekkel szemben. Ha az agresszív C02 szénsav mennyisége kisebb 5 mg/l-nél, akkor oxigén jelenlétében védőréteg képződésére lehet számítani, 5-10 mg/1 között a képződés lassú, 10 mg/1 feletti értéknél nem megy végbe. A magas hőmérsékletű kazántápvízek oldott oxigéntartalma korróziót okoz, ezért el kell távolítani. A metán oldódása vagy kiválása a hőmérséklettől, a légtéri nyomástól és a saját parciális nyomásától és egyéb gázok (CO:, 02, N2) jelenlététől függ. A fentiektől függően a szabad és az oldott gáz mennyiségi aránya változó. Változik az alsó és a felső robbanási határérték. A vízben lévő metán élet- és vagyonbiztonság szempontjából minősül káros gáznak. A metánnak a levegővel alkotott 5-15%-koncentrációjú elegye robban, míg a tartomány felett meggyújtva ég, alatta pedig nem ég és nem okoz robbanást. A kénhidrogén a vízben a pH függvényében H2S, HS\ S2' ion formájában fordul elő, leggyakoribb a HS forma. Levegővel érintkezve, biológiai hatásra kénsavvá oxidálód85 3.2.2. - 1. ábra Mész-szénsav egyensúlyi összefüggések
