Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés Az évek folyamán egyre emelkedő vízhasználati igények kielégítésére ma már csak olyan felszín alatti és felszíni vízkészletek állnak rendelkezésre, amelyeket csak kezelés, illetve tisztítás után lehet felhasználni. Amikor a felszín alatti vízből kívánunk ivóvizet, ipari vagy mezőgazdasági felhasz- nálásúvizet előállítani, vízkezelésről beszélünk. Ilyenkor általában csak néhány, viszonylag állandó koncentrációjú szennyező anyagot kell részlegesen vagy teljesen eltávolítani a nyersvízből. A nyersvíz minőségének gyakorlatilag állandó volta miatt ez a kezelési technológia egyszerűbb, kevésbé költséges és könnyebben kézben tartható, mint az óránként széles határok között változó minőségű folyóvíz tisztítása, ahol a szennyező anyagok sokaságát kell egyszerre részlegesen vagy teljesen eltávolítani. A tisztításra, kezelésre szoruló felszíni és felszín alatti vizekből különböző méretű anyagok, szennyeződések kivonásáról kell gondoskodni. Ezek lehetnek: • úszó nagyméretű uszadékok (pl. levelek, faágak, jég stb.), • kisméretű lebegő kolloid méretű szilárd szemcsék (pl. agyag, iszapszemcsék, mikroorganizmusok stb.) • oldott anyagok (pl. szervetlen sók, fémionok, keménységet okozó sók, nagy molekulájú szerves anyagok, növényvédő szerek stb.), • oldott gázok (pl. széndioxid, kénhidrogén, metán, oxigén stb.). • vízben nem oldódó folyadékok (pl. olajok, stb.) • hőmennyiség Az eltávolítás során [3 - 59] fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat alkalmaznak, amelyeket a szennyező anyag tulajdonságainak figyelembevételével határoznak meg. Az alkalmazott fizikai eljárásokat a szennyező anyagok jellege és jellemző fizikai tulajdonságai (pl. méret, sűrűség, viszkozitás, hőmérséklet stb.) alapján választják ki. Ide tartozik a szürés, az ülepítés, a gáztalanítás, az adszorpció és a hőcsere. Az alkalmazott kémiai eljárások elsősorban a szennyező anyagok kémiai tulajdonságaitól függnek, ezek határozzák meg a beadagolandó reagensek tulajdonságait. Ilyen folyamat a derítés, a kicsapatás, az ioncsere, a lágyítás, a vas- és mangántalanítás. A biológiai eljárásokat általában a visszamaradó oldott és kolloid méretű szervesanyagok eltávolitására alkalmazzák. A biokémiai folyamatok végbemehetnek & levegő oxigénjének jelenlétében (aerob) és annak kizárásával (anaerob). Aerob folyamatok mennek végbe, például a biológiai szűrőknél, míg anaerobok a nitrátmentesítésnél. 65
