Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)

2. Vízbeszerzés, víztermelés

2. Vízbeszerzés, víztermelés

2.2. - 1. ábra Védterületek, védőöveztek szemléltetése

Az előbb említett védőövezetek a védelem céljával összefüggő és a terület használatával kapcsolatos korlátozások szempontjából egységes és kapcsolódó rendszert alkotnak, ahogy azt a 2.2. - 1. ábrán láthatjuk.

A védőterületek kijelölése ugyancsak a szivárgási modellezéssel történik. A belső védőterületnek már a víztermelő egység kivitelezésekor ismertnek kell lennie. A külső védőterület utólag is kijelölhető. A modellezés eredményeként a külső védőterületet kijelölő folytonos vonal nem követi a telekhatárokat. A telekkönyvi bejegyzések csak a földrészletekre vonatkoznak, ezért az elméleti görbe törtvonal lesz.

Az 2.2. - 2. ábrán a modellezés eredményét látjuk.

Az ábrán három kutat figyelhetünk meg csápjaikkal. Két kút közvetlenül a partszakaszra épült, míg a harmadik kút a partszakasztól távolabb, a háttérben található. Köréjük rajzolva a külső és belső védterü- leti kijelöléseket látjuk. A folyó vonala miatt nem mindegyik vonal zárul. A meder eleve óvandó területnek számít.

A külső és a belső védőterülettel kapcsolatban az üzemeltetőnek közvetlen feladatai vannak, míg a hidrogeológiai védőövezet inkább hatósági kategória.

2.3 Víztermelő műtárgyak

2.3.1 Csókát

Olcsón előállítható kúttípus, ezzel szemben vízadó képessége is csekély. Ha nagyobb mélységig - a talajszinttől 15 m-nél mélyebbre - kell lemenni, vagy a vízigény csekély és az olcsóság a fontos, akkor kis átmérőjű fúrással készül. Kisebb mélységre nagyobb átmérőjű (1200-1500 mm fúrócsővel hatolnak le, annak közepére állítják be a rozsda53

2.2. - 2. ábra Modellezett védőterület