Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
2. Vízbeszerzés, víztermelés
2. Vízbeszerzés, víztermelés 2.1.3 A rétegvíz Rétegvíznek nevezzük a szilárd, átmeneti és laza porózus kőzetek vizét, amelyek a talajvíztartó rétegek alatt helyezkednek el. A talajvízzel összefüggő mélyebb porózus kőzetek vizét rétegvíznek nevezzük. A rétegvíz-tartók alsó határa tulajdonképpen a víz kritikus hőmérsékletéig tart, vagyis ameddig a pórusokban víz vagy vízgőz van jelen. A rétegvíz a pórusos kőzetek pórusaiban, illetve a kettős porozitású - porózus és hasadékos - kőzetek hézagaiban és pórusaiban helyezkedik el. A talajvízhez hasonlóan a rétegvíz fogalmát sem korlátozzuk a jó vízvezető kőzetekben fellelhető vízre, hanem minden porózus kőzet vizére kiterjesztjük. A rétegvíz jellegzetessége a talajvízhez hasonlóan, hogy a porózus kőzetek összefüggő pórus-rendszerét összefüggő víztömeggel tölti ki. A rétegvíz osztályozása számos módszer szerint lehetséges. Leggyakoribb a rétegvizek nyomásának a terepszinthez viszonyított magassága szerint. Ha a víznyomás nyugalmi szintje a térszint alatt marad: negatív, ha föléje emelkedik: pozitív rétegnyomásról beszélünk. Hidro-geohidrológiai vizsgálatok számára ezeken kívül még egy osztályozás szokásos, amely a víz utánpótlási viszonyai szerint megkülönböztet: • nagymértékű utánpótlással rendelkező rétegek, • kismértékű utánpótlással rendelkező rétegek, • utánpótlással nem rendelkező rétegek. Ezek a fogalmak már relatív értékűek, de jól használhatók. Nagymértékű utánpótlással rendelkezőnek mondjuk a réteget, ha utánpótlódó hozama valamely területen nagyobb, mint az arról a területről adott vízbányászati létesítményekkel hidraulikailag kitermelhető vízhozam. Egyébként kismértékű, vagy korlátozott az utánpótlódás. Az utánpótló- dással rendelkező rétegek vízének felszínre juttatását - ha csak az utánpótlódó hozamot termeljük ki mindig az utánpótlódással fenntartott víznyomás végzi. Az esetleges gázmérők, az elnyelt vagy diszperz gáz és a réteg-konszolidáció, illetve a víz rugalmassága csak kiegyenlítésként szolgál. Az utánpótlással nem rendelkező rétegek vizeit a geo- hidrológiai gyakorlat a víz felszínre juttatásában domináló erő szerint csoportosítja víznyomásos, gáznyomásos és rugalmas (azaz konszolidációs) típusokra. A rétegvíz migrációja általában olyan lassú, hogy a víz felveszi a környezet hőmérsékleti viszonyait, azaz a rétegvíz hőmérséklete a geotermikus gradiensből legtöbbször kiszámítható. Természetesen a nagy áteresztőképességi tényezőjű és így viszonylag gyorsan szivárgó víz nagy fajhője következtében maga is befolyásolja a geotermikus gradienst. Sok esetben éppen a víz migrációja alakítja ki a helyi geotermikus anomáliákat. Azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű a mélyből felfelé szivárgás, a geometrikus lépcső nagyon lecsökken. A beszivárgási helyeken a geotermikus lépcső az átlagnál jóval nagyobbra megnő. A hőmérséklet-változás a mélységgel a geotermikus gradiensnek megfelelő tehát. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindaz, ami a geotermikus gradienst kialakítja - a földi hőáram nagysága, kőzetek hővezető képessége, kőzetek és víz hőkapacitása stb. - hat a rétegvíz hőmérsékletére is. 45
