Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés • klór-dioxid jelenlétében azonban klórozott, aromás vegyületek képződhetnek és a fertőtlenítés során melléktermékként klorát, ill. klorit ionok képződnek, • a használata során képződő klorát és klorit ionok miatt, a klór-dioxidot, nem lehet bármilyen koncentrációban, hanem csak maximálisan 0,4 mg/1 mennyiségben adagolni a kezelendő vízhez, amely érték viszont nem minden vízfajtánál elegendő a tökéletes fertőtlenítéshez. Klór-dioxidos kísérletek a Fővárosi Vízműveknél A Fővárosi Vízműveknél, a kilencvenes évek elején, több laboratóriumi és félüzemi klór-dioxidos fertőtlenítési kísérletet hajtottak végre. Ezeket a vizsgálatokat Duna-vízzel végezték, a Víztisztítómű területén. A kísérlet célja, annak megállapítása volt, hogy a klórdioxidnak a Víztisztítőműben történő esetleges alkalmazásával jobb vízminőség biztosítható-e, mint a klór használatánál. A részletes eredményeket a [3 - 95] és a [3 — 96] publikáció tartalmazza. 3.2.53.8 Deklórozás Magas ammóniatartalmú vizek klórral történő fertőtlenítésénél a nyersvíz mennyiségének csökkenése vagy ammóniatartalmának hirtelen növekedése vagy a klóradagoló-rendszer meghibásodása miatt az adagolás a töréspont előtti szakaszba kerülhet. Ilyenkor a víz maradék klórtartalma jelentősen megnövekedhet. Ezt az előírt érték (0,3-1,0 g/m3) feletti maradék klórmennyiséget meg kell kötni. Erre a célra redukálószereket, szemcsés aktív szenet vagy levegőztetést alkalmaznak. A vegyszeres módszernél kéndioxidot (S02) vagy nátriumbiszulfitot (NaHS03) alkalmaznak és használatukkor az alábbi reakciók zajlanak le: SO, + Cl2 + 2H,0 — H,S04 + 2HC1 (3.2.5. - 16) NaHSOj + Cl, + H,0 — NaHSO, + 2HC1 (3.2.5. - 17) Az aktív szenes kezelésnél a klór a szemcsék felületén adszorbeálódik és szén-dioxid- képződés közben redukálódik. C + 2C1, + 2H,0 -» 4HC1 + C02 (3.2.5.-18) Levegőztetéssel az olyan illékony tulajdonságú oxidáló anyagok távolíthatók el részlegesen, mint a klórgáz, klór-dioxid, triklóramin. 3.2.53.9 Fertőtlenítés ózonizálással Az ózon a legerősebb fertőtlenítő hatású anyag (redoxpotenciálja 1,95 V), amelyet a víztisztítás területén használnak. Ennek ellenére az ózon önálló fertőtlenítőszerként nem alkalmazható, mert használatánál a vízben esetleg keletkező kisebb molekulasúlyú szerves anyagok egyrészt az emberre károsak lehetnek, másrészt némelyek más baktériumok számára táptalajul is szolgálhatnak. Az utólagos, káros hatások elkerülése végett az ozo- nizálás után aktív szenes kezelés és utóklórozás szükséges. 114
