Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés ahol N0 az élő szervezetek száma a fertőtlenítés kezdetekor N, az élő szervezetek száma a t időpontban k= 0,4343 K sebességi állandó Átrendezve az alábbi egyenletet kapjuk , 1 No t = kl3Yt (3.2.5.-3) A sebességi állandó k értéke függ a víz pH-jától, az oxidációs és redukciós potenciáljától, a hőmérséklettől, fertőtlenítőszer koncentrációjától és más környezeti hatásoktól. A hazánkban legáltalánosabban használt klór esetén a pusztulási folyamat (3.2.5.6. - 1) némileg eltérő módon [3 - 62] az alábbiak szerint megy végbe: ^=kNt (3.2.5.-4) dt Integrálás és tízes alapú logaritmusra való áttérés után kapjuk 1 N0 t = -lg- (3.2.5.-5, ahol k értéke pH = 7-nél, 20 °C hőmérsékleten, szabad klór esetén 1,6x 10'Vs, míg kötött klór esetén 1,6x10 Vs, koliform baktériumoknál. 3.2.5.3 Fertőtlenítési eljárások A víztisztítási és vízkezelési gyakorlatban sokféle eljárást használnak a fertőtlenítésre. Ezek az alábbiak lehetnek: • klórgáz és nátriumhipoklorit, • klórtartalmú vegyületek (klórdioxid, klórmész, klóramin stb), • ózon, • UV-sugárzás. • ultrahang, • nehézfém-ionok, • jód- vagy brómvegyületek, • káliumpermanganát, • mész, • forralás • mcmbránszürés előfordulási formái a pH függvényében 3.2.53.1 Fertőtlenítés klórral és vegyületeivel Hazánkban és külföldön is a legáltalánosabban a klórt és vegyületeit használják fertőtlenítésre, mert • olcsó, • folyékony, gáz, szilárd halmazállapotban is alkalmazható, 107
