Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)

3. Víztisztítás, vízkezelés

3. Víztisztítás, vízkezelés

A lebegőanyag-eltávolítás második, ún. flokkulációs szakaszában már nem a kémiai, hanem a fizikai erők hatása dominál. Az első szakaszban a részben vagy egészében semlegesített apró pelyhek megfelelő erősségű keveréssel ütközve összeállhatnak nagyobb méretű ülepíthető pelyhekké. Ez a folyamat [3 - 5] az alábbi egyenlettel írható le:

dN

dt

a-G N C n

ahol

a az ütközés hatékonysági tényezője,

G sebességgradiens,

C a pelyhek térfogati koncentrációja.

A sebességgradiens az alábbiak szerint számítható:

ahol

P egységnyi térfogatra jutó erő,

|i a dinamikai viszkozitás.

A differenciálegyenlet megoldásával kapjuk:

(3.2.4.- 12)

(3.2.4. - 13)

N = N0--G C t

(3.2.4. - 14)

A kísérletek azt mutatták, hogy a flokkuláció esetén G értékének 20-74 s1 tartományban kell mozognia, míg a tartózkodási időnél 600-1800 s között van az optimum. A sebesség és a tartózkodási idő szorzataként megválasztott Camp-szám értéke a derítők méretezésénél nagyjelentőségű. Értékének Camp szerint 23 000-210000 között kell lennie. Alumíniumhidroxid pelyheknél 55 000, míg a nagyobb fajsúlyú vashidroxidnál 125 000. A flokkuláror térben az iszapkoncentrációt 10-25% között kell tartani, míg a pelyheknek az ülepedéshez legalább 0,1-2,0 mm-es méretűeknek kell lenniük.

3.2.4.2 A derítést befolyásoló tényezők

Az elméleti megfontolások és a derítők üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a derítést többek között az alábbi tényezők befolyásolják:

• felhasznált derítőszer típusa,

• nyersvíz zavarosság jellege és nagysága,

• pH

• hőmérséklet,

• alkalinitás,

• derítőszer mennyisége

• tartózkodási idő,

• a keverés mértéke,

• a segéd derítőszer típusa

• derítők típusa

100