Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

Előszó

Hazánkban évről évre sok millió köbméter új földmunka készül, és igen jelentős kiterjedésű új rézsűfelületet képeznek ki. E földművek csaknem minden mérnöki létesítmény építésével kapcsolatban szerepet játszanak, mint azok alapja, járulékos része, vagy a megépítésükhöz szükséges tér kialakítása. E földművek állékonysága, tartóssága, megfelelő teherbírása mindig előfeltétele a ráhelyezett, vagy vele kapcsolatos felépítmény állékonyságának, tartósságának és gazdaságos megépítésének. Az előre nem látó tervezés, vagy szakszerűtlen építés következtében ugyanis a földművek mozgásokat végezhetnek, ülepednek, duzzadnak, zsugorodnak, lesuvadnak, megcsúsznak, az altalaj törését idézhetik elő stb.

A már bekövetkezett romlások, károsodások helyreállítása, a földművek utólagos stabilizálása a tapasztalat szerint igen jelentős költségeket emészt fel, amelyek szakszerű munkával, gondos előrelátó tervezéssel és kivitelezéssel rendszerint elkerülhetők.

Ilyen és hasonló károk elkerülése érdekében kíván e könyv a földmunkák védelmével, elsősorban gyakorlati célzattal foglalkozni.

A földművek részben már építésük időszakában, de elkészültük után is folyamatosan ki vannak téve az időjárás hatásának (folyton változó hőmérsékleti és csapadékhatásoknak, a fizikai és kémiai mállás tényezőinek). Állékonyságukra a víz is kihat, ezért az állékonysági és víztelenítési kérdések egymástól soha el nem választhatók. Jelen könyv a földművek állékonysági kérdéseit tárgyalja, karöltve a Kézdi—Markó: FÖLDMŰVEK — Víztelenítés c. munkával.

Az előbb említett, állandóan változó hatások miatt sohasem szabad a földmű állékonyságának kérdését statikusan egy adott helyzetben vizsgálni, mindig számot kell vetni a körülmények változásával, azok dinamikus jellegével. Ez a könyv a felmerülő kérdéseket ezzel a szemlélettel oldja meg, az élő természet, az élettelen földanyag, az időjárás, a klíma állandó egymásra hatásának, időbeli változásainak helyesfigyelembevételével.

Minthogy pedig minden kérdésre még a leggondosabb előkészítéssel és tervezéssel sem tudunk előre pontos választ adni, tudomásul kell vennünk, hogy a földmű állékonysága nem határozható meg minden részletében előre, csupán kerettervet készíthetünk, a sorrendiséget állapíthatjuk meg, a részfeladatokat pedig a munka végrehajtása közben, a helyszínen talált viszonyok gondos megfigyelése alapján tudjuk csak megoldani. Még a leggondosabb előzetes talajfeltárás sem mutatja ki az altalaj minden apró — de sokszor nagyon lényeges — változásait, sok részlet csak a bevágások megnyitása, a töltések alapozási munkái stb. során válik a legtöbb esetben ismeretessé, s az előzetesen, többé-kevésbé feltevések alapján kidolgozott tervet gyakran meg kell változtatni, és a helyszíni viszonyokhoz alkalmazni. Ilyenkor a tervmódosítással kapcsolatos gyors döntés meghozását ennek a könyvnek bő információi jól elősegítik, és hasznos tanácsot adnak.

5