Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
2. A földmű és a part biztosítása növényzettel. A mérnöki biológia
A dugványok felhasználható méretei 2.9. táblázat A dugványozás hossza Átmérő A fafajta elnevezése laza kötött a dugvány közepén talajon való felhasználásra, cm mérve, mm Korai és késői, óriás-, fekete, tiszaháti és eg- zótnyárfák 25-35 15-25 7-15 Fehér- és szürkenyár 25-35 20-25 5-12 Fűzek 25-35 20-25 5-15 Serevényfűz 25-35 20-25 4-8 Platán — 20-30 5-15 Tamarix 20-30 15-20 7-10 Aranyribizke 25-355-8 Fagyai 25-35 20-25 5-8 Orgona 25-35 20-25 6-10 Ezüstfa 25-30 15-20 6-8 Vörösgyűrűsom — 20-25 5-8 2.10. táblázat Dugványok vizsgálata Minősített mennyiség, db Első próbához Második próbához kiveendő, db megengedett nem megfelelő, db kiveendő, db a két próbán megengedett összes nem megfelelő, db 100-200 20 1 40 5 201-320 25 2 50 5 321-500 35 2 70 8 501-800 50 4 100 10 501-800 75 6 150 14 1201-3200 100 8 200 19 3201-8000 150 11 300 28 8001-20000 200 14 400 37 A suhángok és sorfák törzsalakító metszését július-augusztusban kell végezni, a kisebb a'akítások az egész év folyamán végezhetők. A suhángok és sorfák alakítása alkalmával netán okozott roncsolt sebeket éles késsel simára kell vágni. A suhángok és sorfák vermelését az MSZ 13390 szerint kell végezni. Erdei lomblevelű fa- és cserjedugványokat kizárólag egyéves, egyenes, erőteljes növésű és sérülésmentes vessző középső szakaszából szabad kitermelni. A dugvány kérge a fafajra jellemző színű, feltétlenül sima és fényes, horzsolási és zúzódási nyomok nélkül legyen. A dugvány kérgén fagy- vagy jégkár, valamint növényi és állati kártevőkből származó nyomok nem lehetnek. A dugvány belső szövete teljesen fáso- dott, száradásmentes, fafajára jellemző színű legyen. A dugványon legalább három üde, sértetlen, nyugalmi állapotban levő rügynek kell lennie, és azokon duzzadás jelei nem mutatkoznak. A dugványok felhasználható méreteit a 2.9. táblázat adja. Dugvány csak a nedvkeringés szünetelése idején, tehát a lombhullás után és a rügyduzzadás kezdete előtt, fagymentes időben termelhető. A dugványokat úgy kell kialakítani, hogy a felső metszéslap közvetlenül a rügy fölött legyen, anélkül, hogy a metszés a rügyet megsértené. A dugványmetszéslap sima és roncsolásmentes legyen. Az alsó és felső metszéslap a dugvány hossztengelyére merőleges, de ettől 10—15° eltérés megengedett. A dugványokat a tőtől való elválasztás után minél előbb el kell dugványozni. A levágott dugványt azonnal földdel kell takarni. A dugványok vizsgálata céljából a 20 000 db-nál nagyobb tételeket fel kell bontani 20 000 db-os mennyiségekre. A fennmaradó töredékmennyiségből a 2.10. táblázat szerint kell próbamennyiségeket venni. A vizsgálat céljára a tételeket szúrópróbaszerűen kell kivenni. Sorfák, magas törzsű díszfák, magas törzsű gyümölcsfák részére 250—350 cm hosszú, átlagosan 5—8 cm átmérőjű hántolt fenyőfa támrudat kell készíteni. Alacsonyabb törzsű díszfáknál, valamint gyümölcsfáknál is fenti anyagból, de arányosan rövidebb és vékonyabb karót kell használni. A támrudak kihegyezett, egészséges, korhadásmentes faállománya, goes okozta deformációtól és elhajlástól mentesek legyenek, a földbe vert végüktől a talajfelszín fölött még 20—30 cm hosz- szon karbolineummal tartósítva. Dísz-, sor-, gyümölcsfáknál kókuszháncs kötözőanyagot kell használni. Ha ez nem szerezhető be, akkor 4—6 mm vastag kóczsineggel lehet helyettesíteni. Az örökzöldek, nagyobb koronájú fák átültetés utáni kicö- veke'ése céljára a növény nagyságától függően 60x6x6 öntől 30x4x3 cm-ig terjedő méretű keményfa cöveket kell használni. A cövekelésnél ki kötözőanyagul horganyzott vashuzalt kell használni. 2.73. Fák, cserjék és növények ültetése Sorfák, díszfák, gyümölcsfák, facsemeték ültetésekor a következőkre legyünk figyelemmel. Csomagolásban, és fedetlen gyökérzettel tárolni a fákat még a legrövidebb ideig sem szabad. Az ültetésre kerülő fák gyökérzetét és koronáját meg kell metszeni. A koronaágakat általában 1/3-ára kell visszavágni, a főgyökereken friss metsz69
