Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
2. A földmű és a part biztosítása növényzettel. A mérnöki biológia
2.1. ábra. A nedvességkedvelő növények (nád, sás stb.) megjelenése a rézsűoldalban a talajvíz közelségére utal. Nedvesebb évszakban az ilyen helyen rézsűmozgás is bekövetkezhet vetelményeit. Ennek az új, tudományosan megalapozott igénynek realitását és népgazdasági fontosságát minden földmű létesítésekor figyelembe kell vennünk. A sűrű szövedékű gyepszövet a földmű legbiztosabb és leggazdaságosabb felszíni biztosítása. Az élősövények és bokrok a hófúvás ellen nyújtanak védelmet. Végül, de nem legutolsó sorban, a földmű rézsűin és szegélyezősávjain a tájrendezéskor telepített fák szép látványt nyújtanak. A korszerű földmű kialakítása során tehát a növénnyel, mint építőanyaggal számolni kell. 2.1. A NŐVÉ NYZETTEL VALÓ BIZTOSÍTÁS ALAPELVEI. A FÖLDMŰ ÉS A PART BIOLÓGIAI VÉDELME A terep felszínén áramló víz kimosása (eróziója) ellen — mint ahogy arról az előző fejezetben már szó volt — a növényzet nyújt biológiai védelmet (2.2. ábra). Az élő növényzet szárai és levelei, az áramló vízmozgás támadásával szemben rugalmas (elasztikus) ellenállást fejtenek ki. Az áramló víz tömegét a növényzet térszínből kinyúló részei felaprózzák, és az örvénylést (turbulenciát) fokozzák, miáltal a rézsű érdességét növelik. A növényzet nemcsak száraival, leveleivel és egyéb a térszínből kiálló részeivel nyújt biológiai védelmet, hanem gyökérzetével is, amellyel a felszín lejtői megköti. A növényi építőanyagok a biológiai védelmen kívül, a talaj és a víz közötti elhatároló rétegként is működnek. Egyszerű hasonlattal élve a terep „bőrfelületét” képezik. A növényzet önmagában még nem jelent biztosítást az erózióval szemben. Csak az esetben válik biológiai védelemmé, ha az egyes növényi építőelemeket, ill. építőanyagokat módszeresen növényi védműben egyesítjük. Ezeket a védműveket nemcsak élő, hanem rendszerint holt építőanyagok (kő, kavics, beton, vashuzal stb.) felhasználásával létesítjük, és ekkor vegyes műveknek nevezzük. Biológiai védőanyagokat már régóta alkalmaznak földművek és lejtők biztosítására, azonban tudományos a'apon, csak a jelen évszázadban kezdtek mérnökbiológiával foglalkozni. Ennek a tudományágnak eredményei a'apján ma már tudatosan alkalmazzuk a biológiai védelem módszereit. Szem előtt kell tartanunk, hogy a földművek tervezése és kivitelezése során olyan körülményeket teremtsünk, amelyek a védőnövényzet számára kedvezőek, és így a földmű állékonyságát az adott körülmények között leginkább biztosítják. Mely esetekben alkalmazhatunk biológiai védelmet? Csak akkor, ha a földmű állékonysága: — a növényzet felnövekedéséig (megerősödéséig) biztosított. Pl. a 2.3. ábrán látható ferde irányú rőzsefonással a meredek rézsűn lefolyó víz kinetikai energiáját megtörjük. Az áramlás kis esésű rőzsefonás mentén ha!ad tovább, és ott a magával ragadott hordalékot lerakja. A ferde rőzsefonások biztosítékot nyújtanak a növényzet felnövekedéséhez; — a holt növényi védelmi anyagok (ágak, karók stb.) el- korhadása után is biztosított. Pl. a földmű rézsűit a tavaszi csapadékdús időben vetjük be fűmaggal, hogy mire a téli fagyok bekövetkeznek, az időközben kifejlődött gyeptakaró gyökérzete megakadályozza a védtelen rézsűk fagy okozta hámlását és pergését. Másik példa: a rézsűben ültetett fák tövét rőzsefonással vesszük körül. Mire — 4—5 év múlva — a fonás elkorhad, a csemete megerősödik és gyökérzetével összefogja maga körül a talajt (2.4. ábra). A biológiai védelem tervezésekor a következő szempontokra kell tekintettel lennünk: — a növényzet életére káros, a talaj életét zavaró felületek kialakítását kerüljük; (pl. tereprendezéskor vízszintes felületeket, amelyeken pangó víz keletkezhet); v,<v2 2.2. ábra. A rézsűn lecsurgó víz sebességét a növényzet csökkenti (v1<v2) 3 Földművek — Védelem 33
