Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Földtömegek megtámasztása

s_ 1.40. ábra. Franciaországban az A 53-as autópályán alkalmazott betétek­kel erősített rézsűmegtámasztó szerkezet (méretek mm-ben) I terep; 2 autópálya; 3 mellékútvonal; 4 betétekkel erősített talaj Ezekből a vízszintesen elhelyezett bádog félcsövekből, és a betétekkel erősített talajból már jelentékeny magasságú támfalat Is építettek. Az alumínium szalagot a félcsövekhez hozzácsavarozzák, a vékony bádogcsöveket egymáshoz hor­nyolják. A bádog félcsövek illesztéseit a talaj felőli oldalon rézlemezzel fedték le. A támfalat 25 cm vastag rétegekből építették fel. Ezzel a módszerrel pilléreket, lemezlapokat, partfalakat építettek, amelyek egytől egyig jól beváltak. Legújabban talajbetétként, az ún. „súlyzóelemet” alkal­mazzák. Ez az elem két gömb, amelyet vékonyabb hengeres elem köt össze, tehát testgyakorláshoz hasonló súlyzó for­mája van és vasbetonból készül (1.42. ábra). A golyók átmérő­je 25 cm, súlyuk 44 kg. Ha nagyobb mennyiségben lazán fel­halmozzuk, akkor 45°-os szögben nagy kohéziójú halmazt képez, amelynek közeit talajjal lehet kitölteni. 1.41. ábra. Betétekkel erősített rézsű megtámasztó szerkezet (1.40. ábra) homloklezárása 1 10 m hosszú hengeres galvanizált acéllemezekből készített homlokzat­lezárás; 2 egy m távolságban elhelyezett durva felületű galvanizált laposacélok ( Méretek mm-ben) 1.42. ábra. Súlyzóhoz hasonló betonelem Ezek a súlyzóelemek kiválóan alkalmasak hídfőkhöz csat­lakozó földművek biztosítására kőkúpok helyett, továbbá part­falak alapjainak kiképzéséhez is kitűnően alkalmazhatók. A terméskővel szemben sokkal nagyobb kohéziót mutat fel, és a kifagyással szemben érzéketlen. Különösen kőszegény vi­déken jól alkalmazható. Az előzőekből már kitűnt, hogy a betétekkel erősített talaj jól alkalmazható építőanyag, amelynek használata a gya­korlatban igen gazdaságosnak bizonyult. A betétekkel erősített talaj a betonszerkezetek erős ver­senytársa. Még a költségesnek tűnő fémből készült homlok­falát burkoló héj alkalmazásával is — francia adatok szerint — csak negyedannyiba kerül, mint a vele egyenértékű beton­szerkezet. A betétekkel erősített talaj előnye továbbá, hogy minden­fajta süllyedésre és alakváltozásra érzéketlen, és a homlok­falon a homlokzatburkoló héj elemeivel igen változatos épí­tészeti kialakítások érhetők el, amelyekkel a mérnöki alko­tások külső megjelenését változatossá lehet tenni. A vizsgálatok szerint a betétekkel erősített talaj szemcse­összetétele akkor a legelőnyösebb, ha a) a szemcsék legfeljebb 15%-a kisebb mint 75 mm, b) a szemcsék legfeljebb 25%-a nagyobb mint 100 mm, c) 250 mm-nél nagyobb szemcse nem fordul elő. Fontos, hogy a 25 cm vastag rétegeket külön-külön gon­dosan tömörítsük. Ha a betétekkel erősített talajfeltöltésbe víz kerülhet, akkor a homlokzati héjelemek közül az alsó sorokban levőket lyukakkal kell ellátni a víz elvezetése céljából. Ilyenkor cél­szerű, ha az alsó homlokzati héjelemek elé súlyzóelemekből vagy terméskőből megtámasztást létesítünk. Ha a betétekkel erősített talajt alapozáshoz használjuk, akkor ez, rugalmassága következtében, sokkal előnyösebben viselkedik mint a beton. Ilyenkor célszerű először modell- vizsgálatokat végezni és a belső feszültségeket előre megha­tározni, majd a kivitelezett létesítményen ellenőrző mérése­ket végezni. 29

Next

/
Thumbnails
Contents