Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
A metszet A metszet 4.124. ábra. Előregyártott betongyűrűkből készített szikkasztóakna esőnyelő bekötésére 1 előregyártott beton kútgyűrű ; 2 előregyártott porózus beton kútgyűrű, 7 —9 mm-es mosott kavicsból, és C500, B50, 200 kg/m3 betonból; 3 soványbeton réteg vagy fordított gyeptégla; 4 tömörített földvisszatöltés; 5 vasbeton fed lap; 6 a szívótest felszínét jelző hézagosán rakott téglák; 7 szívótest (az x és y méret az elszikkasztandó vízmennyiség függvénye); a vízzáró; b vízvezető talajréteg Esőnyelő által gyűjtött felszíni csapadékvíz emésztésére nyelőkút is megfelel a 4.125. ábrán közölt megoldás szerint ott, ahol a mélyen fekvő vízvezető réteg kútsüllyesztéssel nem érhető el. A nyelőkút 0 300 mm fúrócsövét kb. 2,0— — 2,5 m mély nyílt munkagödörből készítjük, majd a vízvezető réteg elérése után a furatot a talajnak megfelelő szemcsenagyságú szivárgóanyaggal töltjük ki. Ezután a fúrócsövet visszahúzzuk, és a nyelőkút fölé 80 x 80 cm belméretű betonaknát készítünk, vasbeton fedlap lezárással. Az akna fenékrészében a beömlőcsatorna alatt zsompot képezünk ki annak érdekében, hogy a hordalék ne juthasson a nyelőkútba. A következőkben szikkasztókutak méretezésére olyan számítási módszert ismertetünk (Markó, 1962), amely a talaj nyelőképességén kívül a csapadékok gyakoriságát is figyelembe veszi. Ha csapadékvizet szikkasztunk, akkor tározótérről minden esetben gondoskodnunk kell, mert a szikkadás sebessége mindig kisebb, mint a nagy csapadékok hozzáfolyási sebessége. 4.12S. ábra. Nyelőkút esőnyelő bekötésére 1 vasbeton fedlap; 2 helyben csömöszölt betonakna; 3 hordalékfogó zsomp; 4 nyelőkút (az y méret a talajréteg vastagságának függvénye); a vízzáró; b vízvezető talajréteg Ha ezt a körülményt nem vesszük figyelembe, akkor a nyelő- kutakból nagyobb esőzések során a víz kicsap, és átmenetileg elöntéseket okoz. 4.92. Szikkasztókutak méretezése A szikkasztókút méretezéséhez ismernünk kell a legnagyobb csapadékintenzitást, és ezt az értéket szembe kell állítani a nyelőkútban az időegység alatt elszikkasztható legnagyobb vízmennyiséggel. A két volumen különbségéből kiszámíthatjuk a szikkasztókúthoz tartozó tározótér nagyságát (Markó, 1964). A számításhoz a Kézdi—Markó: Földművek —Víztelenítés c. kötetben közölt csapadékértékeket fel lehet használni. A nagy csapadékok közül rendszerint az 1 évest (100%-ost) vesszük figyelembe, mert még a községi belsőségekben és a városok családiház-övezetében is megengedhető az évenként egyszeri pár perces kiöntés. 242
