Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.73. ábra. A szivárgó felé áramló víz hatására fellépő áramlási nyomás meghatározása a áramkép vízáteresztő háttöltésben, függőleges szivárgó és tartós eső esetén; b áramkép a háttöltésben, ha a szivárgó talajvízszintet süllyeszt le; c a járulékos földnyomás meghatározásának módja az a esetben; d a b esetben 4.74. ábra. Föld nyomási szorzó értéke a hátszivárgó felé való vízáramlás esetén 4.75. ábra. Hídfő háttöltése mögötti szivárgó csatlakoztatása a burkolathoz, fagyveszélyes háttöltés esetén levő földtömegben talajvíz van. A talajvíz a szivárgó felé áramlik, depressziós görbe és áramlási nyomás alakul ki. A földnyomás növekedésének mértéke a 4.73c, d ábrán feltüntetett módon határozható meg (részletesen I. Kézdi: Talajmechanika II.). Egyszerű esetekben a 4.73a ábrának megfelelő áramlás okozta többletnyomás a 4.74. ábra grafikonjából olvasható le. Ha a szivárgóréteget a 4.72b ábra szerint ferdén helyezzük el, akkor a háttöltésbe jutó víz függőleges irányban mozog, az ekvipotenciális vonalak függőlegesek, így járulékos földnyomás nem lép fel. Ha a háttöltés agyag, akkor a c ábrán látható szűrőréteg célszerű, mert ezáltal kiküszöbölhető az agyagban keletkező zsugorodási repedések vízzel való telítődése és így a víznyomás is. Jó megoldást tartalmaz a 4.72d ábra is; a háttöltés itt sem kapilláris úton, sem felszíni vizek következtében nem nedvesedhetik át. A földmunkák létesítése során különös gondot kell fordítani a műtárgyakhoz — hidak ellenfalaihoz — csatlakozó töltések, illetve rézsűk tervezésére és építésére. Ha a műtárgyhoz csatlakozó töltés építése nem megfelelő, akkor a hidak előtt és mögött süllyedéskülönbségek keletkeznek, amelyek különösen útpályákon hátrányos gödrösödést, buk- kanókat okoznak. A hídfő és a szárnyfalak töltéssel érintkező felületei mellé függőleges, vagy közel függőleges, 25—30 cm vastag vegyes szemcse szerkezetű szivárgóréteget helyezünk el, de leghelyesebb, ha a csatlakozó töltés és a hídfő közötti háromszög szerkezetű földtömeget teljes egészében szemcsés anyagból készítjük. Szemcsés anyag hiányában enyhén kötött talajból is elkészíthetjük a háttöltést, ilyenkor azonban igen nagy gondot fordítunk arra, hogy a beépített anyag tömörítése az az előírt tömörségre történjék. Kövéranyagból, fagyos vagy igen száraz kemény rögökből, homoklisztből, vagy egyenletes szemcséjű futóhomokból a hídfőhöz csatlakozó töltésrészt nem szabad elkészítenünk. Ha a háttöltés fagyveszélyes, célszerű a 4.75. ábrán látható megoldást alkalmazni. A hossz-szelvény mélypontjain létesítendő műtárgyak esetében a töltés másfélszeres magasságának megfelelő távolságban, a töltés felületén keresztirányú szivárgót építünk. A hídfő mögötti földmű süllyedésének megakadályozására előnyös és a gyakorlatban jól beváltak a jelen kötet 1. fejezetben ismertetett megoldások, amelynek alkalmazása során is a hídfő mögött szívótestet és az ennek vizét összegyűjtő betonfolyókát létesítünk. A híd ferde szárnyfala mögötti betonfolyóka létesítéséről ne feledkezzünk meg, mert ez hivatott a földmű rézsűjéről lefolyó felszíni vizek kártétel nélküli levezetésére. A 4.76. ábrán látható vasbeton kerethíd, amelynek hídfője a hídfő mögötti feltöltés elnedvesedése, és az elégtelen mélységű alapozás következtében megcsúszott. A pályalemez deformálódott. 214
