Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.58. ábra. Támbordák távolságának közelítő meghatározása a támasztó hatás alapján a a támborda hosszmetszete, a mértékadó csúszólap feltüntetésével; b a támbordák helyszínrajzi elrendezése; c a támborda keresztmetszete; 1 támborda; 2 talpszivárgó; 3 burkolt árok; 4 csúszólap; 5 földvisszatöltés gást akadályozni igyekszik. Ha tehát rézsú'állékonysági vizsgálatot végzünk (most mindenesetre nem 1 m széles sávot, hanem a két borda közötti földtömeget véve figyelembe), akkor az állékonyság biztosításához szükséges kohézió legkisebb értékének meghatározása során (4.60. ábra) a földtömeg két határfelületén, a kőbordák oldalán fellépő 2f£ súrlódási erőt, mint a mozgást akadályozó hatást vehetjük számításba. A súrlódási tényező értéke, átázott anyagot feltéte'ezve f = 0,2 — 0,3 értékben vehető fel. E módszerrel ellenőrizhetjük, hogy egy egyéb szempontok és tapasztalatok alapján felvett kőbordatávolság biztosítja-e a kívánt állékonyságot. Ha nem biztosított az, hogy a kőborda alsó része szálban álló in situ kőzetre kerül, akkor a kőborda csak annyiban növeli a csúszás elleni biztonságot, hogy a csúszólapot az alsó szintjének megfelelő mélységre kényszeríti, és így a teljes kohéziós ellenállást növeli. Ez a hatás azonban rendszerint nem nagy. A támbordák hatása — a szárítóbordákhoz hasonlóan — kötött talajban csak hosszabb idő után mutatkozik, mert az anyagok hézagaiban levő víz csak lassan távozik el. A kellő sűrűséggel megépített támbordarendszer a depresszió vonalát a bevágás talppontjánál mélyebbre helyezi, ami nagymértékben emeli a rézsű állékonyságát (4.61. ábra). A bordákból, talpszivárgókból stb. álló szivárgóhálózattal való víztelenítés, mint gazdaságos víztelenítési mód csak akkor jöhet tekintetbe, ha a szivárgó által összegyűjtött víz gravitációs úton közeli befogadóba (nyílt árok, patak, esővíz, csatorna- hálózat stb.) vezethető. Egy ilyen szivárgórendszert mutat be a 4.62. ábra. Itt épületek elhelyezésére a hegyoldalba bevágás készült. A rézsűn az építés közben erős felületi szivárgás és hámlás mutatkozott. A rézsű biztosítása céljából annak felső éle felett övárok, a rézsű körménél burkolt talpárok, az épületek körül talpszivárgó készült. Az átnedvesedett helyeken 4 db hosszirányú szárítóbordát is beépítettek. Ha a víz gravitációs úton nem vezethető el, vagy túl hosz- szú csővezetéket kellene építeni, szóba jöhet a szivattyúzással való vízemelés. Ebben az esetben a szivárgó vizét gyűjtőkútba vezetjük, amelyből rendszerint automatikus vezérlésű szivattyúval emeljük fel és vezetjük tovább a befogadóba. 4.59. ábra. A támborda felületén működő nyugalmi földnyomás meghatározása 4.60. ábra. A támbordák közötti földtömeg egyensúlyának vizsgálata 208
