Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

XI. Markó Iván: Munkatér víztelenítése - F) A munkatér-víztelenítés üzeme

A munkatér-viztelenités üzeme 491

A talajtörés közvetlen és biztos előjele az elemi buzgárok megjelenése. Ezek úgy keletkeznek, hogy a víznyomás emelkedése következtében a nagyobb talajszemcsék széttolódnak, majd a kisebbek kisodródnak közülük, és a munkagödör alján apró iszapkráterek, tölcsérek stb. keletkeznek. A buzgárosodás veszélye különösen a finom homok, homokliszt, iszaptalajok stb. esetében fenyegeti az építőt, tehát ilyenkor nyíltvíztartással vízteleníteni általában tilos. Korlátot szabhat az is, ha a talaj oly mértékben vízáteresztő, hogy a talajvíz-hozzáfolyás a talajtörés veszélye nélkül is annyira megnő, hogy a nagy vízmennyiség kiszivattyúzása gazdaságtalanná válik.

Nyíltvíztartást tehát elsősorban kötött talajokban és durva kavicsban szabad alkalmazni. A nyílt szivattyúzás szemcsés talajban az előzők szerint attól függ, hogy mekkora az odaáramló víz mennyisége és ennek megfelelően a talajban áramló víz sebessége.

Nyíltvíztartást csak kisebb, 2...3 m mélységig használjunk a rézsűkkel kialakított vagy szádfalazott munkagödörben.

Tilos ez a víztelenítési mód akkor, ha a finomabb szemcsék elkerülhetetlen kimosása miatt, a szomszédos épületek juthatnak a roskadási kúp területére.

A munkagödör vizét nyílt árok vagy szivárgóhálózattal kell összegyűjteni és innen a szivattyúaknába (zsompba) vezetni, majd szivattyúval eltávolítani (XI-22. ábra). Az elszívóaknát az építmény határvonalán kívül kell telepíteni, mert a zsomp környékén a talaj fellazulhat. Mind a rézsűs, mind a szádfallal körülvett munkagödörben a víz el- távolítási módja ugyanaz.

Ahol és amíg ennek a víztelenítési módszernek alkalmazása a talaj állékonysága szempontjából megengedett, a nyíltvíztartás a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszer.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ennek a módszernek hátrányai is vannak. Rézsűs munkagödörben a rézsű alsó része fellágyulhat és a munkagödörbe folyhat; ha a talaj finom homoklencséket tartalmaz, hirtelen források keletkezhetnek. Ilyenkor a földkiemelést lassítani kell, hogy a rézsűk vízleadását bevárjuk

Szádfalas munkagödörben a már felsorolt hátrányokon kívül buzgárok üregelhetik alá a szádfalakat, ami szintén beomláshoz vezethet.

Tilos buzgárokat betonnal leterhelni, cementtel lazán megtöltött zsákkal eltömni. Ennek az eljárásnak az lehet az eredménye, hogy a fellazított talajjal érintkező betonból a cement kioldódik és az építmény alatt jó vízvezető kavicsréteg képződik, amelynek mentén megkezdődhet az építmény aláüregelődésének folyamata.