Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
XI. Markó Iván: Munkatér víztelenítése - F) A munkatér-víztelenítés üzeme
488 Munkatér víztelenítése — élővíz melletti munkavégzés esetén a vízmérce állását, a vízhőfok- adatokat, a jegesedési viszonyokat stb.; — a munkagödör süllyedési tölcsérébe eső építmények süllyedési adatait; — az esetlegesen végzett próbaszivattyúzás adatait; — a megfigyelőkutak talajvízszintjének állását. ■ F) A munkatér-víztelenítés üzeme A víztelenítési munkák megkezdése előtt a kutak telepítéséhez, valamint a szivattyúk üzemeltetéséhez szükséges folyamatos víz- és energiaellátásról — tartalékkal együtt — gondoskodni kell. A vízelvezető csőhálózatok tömítését, a munkatértől megfelelő távolságra, ill. megfelelő befogadóba való bevezetését úgy kell megoldani, hogy a csőhálózatok a munkateret és az annak környezetében levő létesítmények állékonyságát ne veszélyeztessék, a befogadásuk pedig mederelfajulást ne okozzon. A felszíni vizeket a munkagödörtől távol kell tartani, nehogy külső vízvisszafolyás vagy vízbetörés miatt talajfellazulás vagy talajtörés következzék be. A víztelenítési munkát folyamatosan hajtják végre. A szivattyúzást abbahagyni nem szabad, mert az katasztrofális károkat idézhet elő, különösen a folyós homokba mélyített gödrök teljes tönkremenetelét okozhatja. A víztelenítés üzemét tehát három műszakban kell végezni és a munkát ennek megfelelően kell megszervezni. A talajvízszint-süllyesztő kútsorok vízhozama üzemeltetés közben, és a legmegfelelőbb víztelenítési mód kiválasztása a talajnem függvényében a XI-8. táblázat szerint határozható meg. 1. Nyíltvíztartás Nyíltvíztartáskor a munkagödör fenekéről és rézsűiből előtörő vizet — a földkiemeléssel párhuzamosan haladva — fokozatosan mélyebb és mélyebb szinten kialakított nyilt csatornába gyűjtik össze és a szivattyú- aknába vezetik, ahonnan eleinte szakaszos, majd folyamatos szivattyúzással távolítják el (XI-21. ábra). A nyíltvíztartás azokban a talajokban használható, amelyeknek szemcséit a talajból kiszivárgó víz nem képes megmozgatni, és addig a mélységig folytatható, amíg a talajtörés veszélye nem forog fenn.
