Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

XI. Markó Iván: Munkatér víztelenítése - A) A munkatér víztelenítéséről általában

450 Munkatér víztelenítése

vékony rétegben nyíltvíz van, ezért ezt az eljárást nyiltviztartásnak nevezzük. Ekkor tehát a fokozatosan lemélyített munkatér felszínén ösz- szegyűlő vizet szivattyúzzák ki. Szükség esetén szivárgóhálózatot is készítenek, amely a munkagödör fenekének kerületén vezetett gyűjtőszivárgóból, valamint kereszt- és hosszirányú mellékszivárgókból áll. Csak kis vízszintkülönbségek mellett és kötött vagy durvaszemcsés talajban alkalmazható.

Nyíltvíztartásnak nevezik a víztelenítésnek azt a módját is, amikor a vízvezető talajba mélyített munkagödröt szádfalakkal veszik körül; ezek azonban nem nyúlnak le az alsó vízzáró rétegbe, s így a talajvíz a fenékszinten, alulról a szádfalakat megkerülve a munkagödörbe jut, ahonnan szivattyúzással távolítják el (XI-3. ábra). A munkagödör külső oldalán a vízszint lassabban süllyed, mint belül, ezért a dúcolásra jelentős víznyomás, a munkagödör fenekére pedig felhajtóerő és áramlási nyomás hat. Ha a vízszintkülönbség eléri a kritikus értéket, buzgárok keletkeznek, a talaj megfolyósodik és a szádfal esetleg bedőlhet. * 2

XI-3. ábra. Szádfalazott munkaárok nyíltvíztartása szivattyúzással 1 vízáteresztő réteg; 2 vízzáró réteg

2. A talajvízszint-süllyesztésröl általában

Ha a szemcsés talaj finom (mértékadó szemcsenagysága 0,1 mm-nél kisebb), akkor nyíltvíztartás nem alkalmazható, mert a talaj megfolyósod- hat, és a szivattyúzás kimosásokat okozhat. A talaj megfolyósodásakor buzgárok képződésének veszélye fenyeget; ezért a nyíltvíztartás helyett