Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei - B) Vízmérő berendezések

Vízmérő berendezések 41

vízmérő berendezés esetén mindig a szűkített keresztmetszet méretét kell figyelembe venni. A szállított víz hozamának számítására hitelesítési görbét használnak. Egy hitelesítési görbe általában csak egy helyre beépített mérőberendezéshez alkalmazható.

A vízmérő berendezésen a jellemző vízállásokat vagy esetenként olvassák le, vagy (általában) rajzolóberendezésen rögzítik, pontosan jegyezve az észlelőszalagon az ellenőrzési időpontokat. így azonosíthatók a szalagon a vízhozam- és időadatok.

Szükség esetén a jellemző vízállásokat rögzítő szalagok adatait számítógépbe táplálják, és az a szállított vízhozamot és az összegezett víz- mennyiséget közvetlenül is kiszámítja és kijelzi.

A nyomás alatti vízszállítás vízmérő berendezéseit az 1-10. táblázat mutatja be. Ezek közül a szárnykerekes és Woltmann-szárnyas, egyszóval turbinás vízórák (vízmérők) a fogyasztott víz mennyiségének folyamatos kijelzésére használhatók. Vízórát szerelnek fel minden vízfogyasztó vezetékére a közművezetékről való leágazást követően, egy, e célra létesített aknában (1-11. ábra). A magyar gyártmányú vízórák jellemzőit az 1-11. táblázat tartalmazza.

A vízemelő szivattyúk nyomócső-csatlakozására rendszerint vízmérő berendezést építenek be. Ezek a berendezések a vízszállítást többnyire a nyomáskülönbség: Ah és a szűkített vízszállító keresztmetszet: A ismeretében adják meg.'

A vízmérő berendezésekhez a gyártók hitelesítési görbét adnak. Ennek alapján úgy határozható meg a szállított víz hozama, valamint mennyisége, ahogyan azt a nyílt felszínű vízszállításnál tárgyaltuk.

A vízmérés, adatrögzítés, adatfeldolgozás és kijelzés sematikus vázlatát az 1-12. ábra mutatja be.

l-l 1. ábra. Vízóra, aknában