Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
IX. Kristóf János: Vízépítési műtárgyak gépészeti és villamos berendezései - H) Erősáramú berendezések
418 Vízépítési műtárgyak gépészeti és villamos berendezései — körben öntöző és — traktorra szerelt szárnyvezetékek. A hosszirányban vontatható szárnyvezeték az általánosan elterjedt, hordozható, gyors kapcsolású acél-, alumínium, műanyag csövekből összeállított szárnyvezeték továbbfejlesztett változata. Ezeket a csöveket a csatlakozó csonkoknál kocsiszerkezet támasztja alá úgy, hogy a vezetéket a cső hosszirányában vontatni lehet. A fémcsövek a talajfelszín fölött kb. 0,8 m-rel helyezkednek el, a műanyag cső a talajfelszínen csúszik, a kerekek itt csupán a szórófejet tartják a megfelelő magasságban. A szárnyvezeték mindkét irányban ellátható vízzel. A keresztirányban gördülő szárnyvezetékeket (IX-19. táblázat) 6m hosszú, acél- vagy alumínium csövekből szerelik össze. A szórófejek elágazóidomokhoz kapcsolódnak. Kerekeik átmérője 1,8...2,0 m. A kerekeket belsőégésű vagy hidromotorok forgatják. A kerékpáron előrehaladó változatoknál a kerékpár tartószerkezetére épített motor a kerekeket láncáttétellel hajtja. A körben öntöző szárnyvezetékek jellemzője, hogy a központi alátámasztás vagy a vízcsatlakozási hely körül egyetlen szerkezeti egységként forognak, kerekeken gördülnek vagy lépegetnek. A berendezéseket általában hidromotor forgatja. A traktorra szerelt szárnyvezetékeknek a hazai gyakorlatban két típusa — a DDA—100 M és a DDN-70 — a legismertebb. Ezek lánctalpas traktorra szerelt, nagy (pl. 110 m) fesztávú rácsos konzolok, amelyeken sűrű osztásban szórófejeket helyeznek el. Az ugyancsak traktorra szerelt szivattyú a hajtását az erőgép teljesítményleadó tengelyéről kapja. Üzem közben a traktor az öntözőcsatorna mellett halad, innen emeli ki a szivattyú az öntözővizet. A DDA-100 M típusnál a szivattyú kapacitása 100 dm3/s és 0,25 MPa, a DDN-70 típusnál 65 dm3/s és 0,52 MPa. H) Erősáramú berendezések A vízépítésben, a vízépítési műtárgyak építéséhez és üzeméhez villamos hálózatot kell létrehozni és az üzem fenntartásához villamos elosztó- és fogyasztóberendezéseket kell felszerelni. Különös gondot kell fordítani a villámcsapás, a feszültség alatt álló berendezések véletlen érintése és a szigetelési hibák következményeinek (érintésvédelem) kiküszöbölésére. A villamos szabadvezeték építésének és szerelésének alapvető követelményeit az MSZ—151 Erősáramú Szabadvezetékek (1) tartalmazza.
