Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei - A) Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele

Vízi létesítmények hidraulikai berendezések 39

1-10. ábra. Csatornázott folyó hossz-szelvénye

/ szabályozási vízszín; 2 árvízszín; 3 partvonal vagy árvízvédelmi töltés; 4 duzzasztott vízszín; 5 bogé; 6 duzzasztómű

— a tározó jelleggörbéje, amely a vízállásokhoz tartozó tározott víztérfogatot ábrázolja,

— a mértékadó hullámmagasság,

— a tározón áthaladó árhullám tetőző vízhozama,

— a tározó völgyzáró gátján vagy körtöltésén átszivárgó víz mértékadó hozama,

— a különféle üzemállapotokhoz tartozó vízállások.

Építési szempontból igen fontos az üzemi, valamint a legnagyobb üzemi vlzszint. Utóbbinak a figyelembevételével határozzák meg az árapasztó műtárgy küszöbszintjét és méreteit. A fajlagos szivárgó vízhozam qsz (1/s • m) alapján méretezik a szivárgó csővezetéket vagy árkot.

Völgyzáró gát építés szempontjából igen fontos az építés során várható mértékadó építési nagyvízhozam, aminek levezetésére fel kell készülni. 5

5. A vízkészlet védelme

A folyók, tavak, tározók a felszíni vízkészlet, a talajok és kőzetek pedig a felszín alatti vízkészlet hordozói. A készletek mennyiségi jellemzője: a tartósan utánpótlódó vízhozam m3/s vagy 1/s dimenzióban. A felszíni vízkészlet mennyiségi adatát hidrológiai hossz-szelvény és vízmérleg tárja fel (1. az Építőipari művezetők zsebkönyve I. fejezetét).