Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei - A) Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele

Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele 35

terep lejtésadottságai határozzák meg. Lehetőleg a lejtés />0,2%o legyen. A meder minimális fenékszélessége domb- és síkvidéken egyaránt űmin=0,6m, a földmeder legmeredekebb rézsűhajlása 1:1,5 lehet. A patakokon és vízlevezető nyílt csatornákon létesített hidak szerkezeti elemeinek magassági elhelyezését és vízlevezető nyílásának méretét ugyancsak a helyi vízügyi igazgatóságok határozzák meg az 1-6. ábra szerint. Gyakran a nyílásméret helyett a vízszállító keresztmetszet híd okozta csökkenésének vagy a híd okozta duzzasztásnak a legnagyobb értékét írják elő.

A híd okozta duzzasztás közelítő számítására a

képlet használható, amelyben Ah a híd okozta duzzasztás mértéke, m; Mj a víz középsebessége a híd előtti mederszakaszon, m/s; v2 a víz középsebessége a híd szelvényében, m/s.

Az árvízvédelmi töltések méreteit a mértékadó árvízszint, az árvíz tartóssága, a biztonsági követelmények és a töltés anyaga szerint határozzák meg. A mértékadó árvízszint magassága és tartóssága az árvíz- védelmi tervekből a vízügyi igazgatóságokon beszerezhető. Az igazgatóságok írják elő az árvízmentesítési létesítményeket érintő, építési munkával kapcsolatos különleges védelmi, biztonsági követelményeket.

A hazai árvízmentesítő létesítmények legnagyobb része földtöltés, amelynek méreteit az 1-7. ábra mutatja be. A településeket gyakran árvízvédelmi fallal mentesítik az árvizek kárai ellen (1-8. ábra). Mind a földtöltés, mind a védelmi fal előírás szerinti biztonsági mérettel magasabb a mértékadó árvízszintnél. Ábráinkon ez a méret 1,0...1,5 m. A védett értékek szerint a biztonsági magasság ennél gyakran kisebb. Az 1-7. ábrán néhány árvízmentesítési szakkifejezés is megtalálható.

A folyószabályozás feladata a vízvezető árvízi vagy közép- és kisvízi meder rendezése, felhasználva a vízfolyás természetes munkavégző képességét. Célja a jég vagy árvíz kártétel nélküli levezetése, vagy/és hajóút kialakítása és fenntartása, valamint egyéb vízgazdálkodási célok kielégítése.

A folyószabályozás legfőbb hidraulikai jellemzője a szabályozási vízszint és a szabályozási vízhozam. Az egymást követő keresztszelvényekben a szabályozási vízszinteket összekötő felszíngörbe a szabályozási vízszín felszíngörbéje. Ez hossz-szelvényben ábrázolható. A kis- és középvízi szabályozás során a hossz-szelvény mentén eltérő alakú, többnyire parabolával meghatározott minta-keresztszelvényt (1-9. ábra)