Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei - A) Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele

Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele 25

A II. és IV. mezőbe helyezett grafikonokon meg kell keresni az alkalmas a és h értékeket, amelyekből egyiket kiválasztva, a másik méret már meghatározottá válik. A kiválasztott méreteknek megfelelő pontot meg kell keresni a IV. mezőben és e pontot ki kell vetíteni a III. IV. mezőket elválasztó A tengelyre, amelyen leolvasható a nedvesített keresztszelvény mérete. Utána tovább kell szerkeszteni a vetítővonalat, amíg a Q ponttól lefelé, a III. mezőbe húzott vetítőegyenest metszi. Meg kell keresni, hogy az így kapott pont mekkora középsebességnek (vk) felel meg. Ez a középsebesség alakul ki a méretezett mederben. Ezt követi az ellenőrző lépés:

<2 = vkA

egyenlő kell, hogy legyen a Qm mértékadó vízhozammal.

Ellenőrzéskor a II. és IV. grafikonban kell kikeresni az ellenőrzendő nedvesített keresztszelvény méreteinek megfelelő pontokat, ezután az n tengelyre kell vetíteni, ott az érdességnek megfelelő távolságot vissza kell mérni a Q tengely irányában. Majd az n tengelyen így kapott pontot az I. mezőbe kell a megfelelő lejtést jelző egyenesre vetíteni, és ezt a metszéspontot kell a Q tengelyre vetíteni, ahol leolvasható a szállított vízhozam. Tovább vetítve a Q pontot, a III. mezőben megkereshető a vk érték, ha a IV. mezőből vetítünk az A tengelyre és meghosszabbítjuk a vetítőegyenest a III. mezőbe. Ekkor elvégezhető az ellenőrzés ismét a Q=vkA képlettel. A méretezés és ellenőrzés vetítési rendjét mutatja be az 1-1. ábra.

Példa:

Határozzuk meg egy 7=0,01 vízszin lejtésű csatorna szükséges mederméreteit az L-l. ábra nomogramjának segítségével, ha a szállítandó vízhozam: Q— 3,5 m3/s. A meder átlagos állapotú földmeder. A szelvény legyen trapéz alakú. A part állékonysága érdekében a rézsű legyen 1:1,5 hajlású.