Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei - A) Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele

Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele 19 1-2. táblázat Talajerózió okozta kimosás határsebességei Talaj megnevezése A víz határ­sebessége, m/s Kavics 0,8...2,5 Murva 0,6...0,8 Durva homok 0,4...0,6 Finom homok 0,25...0,4 Gyengén agyagos homok, * homokliszt 0,7...1,0 Homokliszt 0,2...0,25 Laza, homokos agyag, lösz 0,7...0,8 Homokos agyag 0,7...0,8 Iszap 0,15...0,2 Agyag 1,2...1,4 Iszapos talaj 0,5...0,6 nem okoz káros talajeróziót. A hossz — durva közelítéssel — 30...300 in­ig terjedhet, de lehetőleg ne haladja meg a 120 m-t. Ennél hosszabb lejtő esetén meg kell szakítani a természetes lefolyást valamilyen védelmi módszerrel. Az erózió elleni védelmi művek vízszállítására mértékadó hidraulikai igénybevétel a záporokból keletkező lefolyás tetőző hozama: Qp% 1/s vagy m3/s. A hektáronkénti hidraulikai igénybevétel pedig a kármentesen levezeten­dő fajlagos vízhozam: dp-^T I/s • ha, A amelybe p az átlagos ismétlődési időszak vagy gyakoriság, év, vagy másként, az előfordulási valószínűség, %; A a vizsgált vízi létesítmény­hez tartozó vízgyűjtő terület, ha. Mezőgazdasági művelésű területeken p= 10...3 év között választható. qp értéke az összegyülekezési idő, t alapján számítható, a mértékadó zápor intenzitása alapján. (A számítás módját az Építőipari művezetők zsebkönyvének I. fejezete tartalmazza.) Tájékoztatásul bemutatjuk a p= 25 év (4%) gyakoriságú fajlagos lefolyás tetőző hozamának értékeit, A=50 és 100 ha vízgyűjtő területre, különféle talaj- és művelési viszonyokra (1-3. táblázat). A tetőző hoza-

Next

/
Thumbnails
Contents