Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei - A) Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele

Vízi létesítmények hidraulikai igénybevétele 19

1-2. táblázat

Talajerózió okozta kimosás határsebességei

Talaj megnevezése

A víz határsebessége, m/s

Kavics

0,8...2,5

Murva

0,6...0,8

Durva homok

0,4...0,6

Finom homok

0,25...0,4

Gyengén agyagos homok,

*

homokliszt

0,7...1,0

Homokliszt

0,2...0,25

Laza, homokos agyag, lösz

0,7...0,8

Homokos agyag

0,7...0,8

Iszap

0,15...0,2

Agyag

1,2...1,4

Iszapos talaj

0,5...0,6

nem okoz káros talajeróziót. A hossz — durva közelítéssel — 30...300 inig terjedhet, de lehetőleg ne haladja meg a 120 m-t. Ennél hosszabb lejtő esetén meg kell szakítani a természetes lefolyást valamilyen védelmi módszerrel. Az erózió elleni védelmi művek vízszállítására mértékadó hidraulikai igénybevétel a záporokból keletkező lefolyás tetőző hozama:

Qp% 1/s vagy m3/s.

A hektáronkénti hidraulikai igénybevétel pedig a kármentesen levezetendő fajlagos vízhozam:

dp-^T I/s • ha,

A

amelybe p az átlagos ismétlődési időszak vagy gyakoriság, év, vagy másként, az előfordulási valószínűség, %; A a vizsgált vízi létesítményhez tartozó vízgyűjtő terület, ha.

Mezőgazdasági művelésű területeken p= 10...3 év között választható. qp értéke az összegyülekezési idő, t alapján számítható, a mértékadó zápor intenzitása alapján. (A számítás módját az Építőipari művezetők zsebkönyvének I. fejezete tartalmazza.)

Tájékoztatásul bemutatjuk a p= 25 év (4%) gyakoriságú fajlagos lefolyás tetőző hozamának értékeit, A=50 és 100 ha vízgyűjtő területre, különféle talaj- és művelési viszonyokra (1-3. táblázat). A tetőző hoza-