Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
I. Dr. Wisnovszky Iván: Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikai ismeretei
I. VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI ISMERETEI A vízépítés fogalomkörbe azoknak a létesítményeknek az építését sorolják, amelyeket — a természetes vizek szabályozására, tározására, átvezetésére és energiatartalmának hasznosítására, — a mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési viszonyainak javítására, — a lakosság és az ipar vízellátására, csatornázására és szennyvizeinek tisztítására, — a vízi közlekedési fejlesztésére létesítenek. A vízi létesítmények a felsorolt célok teljesítésére a következő feladatokat látják el: — szabályozzák a folyamatokat, folyókat és a tavakat, vízi közlekedési és vízkészlet-gazdálkodási célból, — hasznosítják a folyók vízerőkészletét, — mentesítik a folyók árvizétől az ártéren levő lakosságot és értékeket, — átvezetik és kormányozzák mesterséges főcsatornában vagy regionális csőhálózatban a vizet, vízbő területről vízhiányos területre, — tározzák a hasznosítható vizet tározókban, — lecsapolják és/vagy levezetik a fölös vizet a mezőgazdasági művelésű területekről, — öntözéssel pótolják a csapadékhiány okozta vizet, — hasznosítják a mezőgazdasági üzemek alkalmas szennyvizét talajerőpótlásra, — kitermelik, szükség esetén tisztítják, majd elosztják a vízellátáshoz szükséges felszín alatti vizet, — kiveszik, tisztítják és elosztják a vízellátáshoz szükséges felszíni vizet, — összegyűjtik, tisztítják és befogadóba bocsátják a keletkező szennyvizet, — víztelenítik és elhelyezik a keletkező szennyvíziszapot.