Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - C) Hidromechanizáció és víz alóli kotrás
Hidromechanizáció és víz alóli kotrás 151 A vízágyús hidromechanizációt a vízépítésben általában nem használják. A folyóban és tavakban levő nagy mennyiségű víz felhasználásával az úszókotrók víz alól fejtik a mederanyagot, ami egyúttal építőanyag is. A vízépítésben a hidromechanizációs úszókotrók két nagy csoportra oszthatók: a vedersoros és a szívó-nyomó kotrókra. A hidromechanizáció segítségével a vízépítésben feltöltéseket és földgátakat, töltéseket építenek. A munka során ki kell tűzni az anyagnyerőhelyet, be kell rendezni a munkateret, továbbá az anyagot fejteni, szállítani és beépíteni. 1. Az anyagnyerő kotrás helyének kiválasztása és kitűzése A kotrással az anyagnyerés mellett egyúttal mederszabályozás is végezhető. A kotrási hely megállapításánál a mederszabályozási és anyagnyerési célokat egyeztetni kell. Tilos olyan helyen mederkotrást végezni, ahol valamilyen szabályozási érdeket sértenek meg vele. Nem szabad kotorni ott sem, ahol a közelben vízkivételi művek vannak, vagy az anyag a vízkivételi helyek szűrőrétege. Víz alóli kotrást minden esetben előzetesen kidolgozott kotrási fórt) alapján szabad elkezdeni, az illetékes vízügyi igazgatóság engedélyezése után. A kotrási terv a kotrási terület határait, a vízmélységeket — a hozzá tartozó vízállásadatokkal —, a kikerülő anyag szemeloszlási görbéit tartalmazza, ha eltérő rétegekből kell kotorni, akkor rétegenként, a szállítási távolságokat és hullámtéri útvonalakat is. A vízügyi igazgatóság kotrási engedélyén túl, vízi útban végzett bármilyen munkához meg kell szerezni a KPM engedélyét, a munkák megkezdése előtt egy hónappal. A terv alapján ki kell tűzni a kotrás helyét, határait, a csatlakozó parti vezetékek helyét és nyomvonalát. A parti területeken a kitűzőjelek egy részét még a tervezés során helyezik el. Ezek és az alapvonal átvétele után az építés vezetője tűzi ki a munka megkezdése előtt, a parti létesítmények létrehozásához szükséges sűrűséggel, a vezetékek nyomvonalait és a kotrási határok parti jeleit. Ezeket úgy teszi láthatóvá, mint a folyószabályozási művek építésének előkészítése során. Ezt a részt részletesen a IV. fejezet tartalmazza. A parti jeleket, rögzítésük mellett, láthatóságuk érdekében hosszú karókkal meg kell jelölni, mert a vízen csak azok alapján lehet tájékozódni. A kilátást akadályozó fákat, bokrokat ki kell irtani. A vízen levő pontok jelölését tóban, 2 m-nél kisebb mélységben, karókkal lehet megöl-
