Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - A) Töltések és földgátak építése

Töltések és földgátak építése 131

füvet, annak fejletlen gyökérzetét kímélni kell, ezért a felülvetést minden talaj-előkészítés nélkül kell végezni.

A töltés koronájának a fenntartása során, évente legalább egyszer, a forgalomtól függően motoros földgyaluval rendezni kell a korona kétirányú lejtését, a bogárhátat. Ezt a földgyalu késének a megfelelő állításával, a fél koronaszélesség egyszeri meggyalulásával lehet elvégezni. A másik félszélességet a földgyalu ellenkező irányú járatásával hasonlóan kell végrehajtani.

Nagyobb forgalom esetén és árvízvédekezés utáni helyreállítások során a koronából hiányzó földet is pótolni kell. A mennyiség 1,0 m3/fm-nél kevesebb. Ezt a mennyiséget be lehet hordani egyetlen ládás földnyesővel, amely alkalmas a megfelelő réteg elterítésére is. Utána a motoros földgyalu egy-egy menetben rendezi a két koronaoldalt.

Árvízvédekezés után, ha a tartósan magas vízállás elhabolta a rézsű egy részét, azt helyre kell állítani. Az elhabolt részt ki kell tisztítani és a III-28. ábrán látható módon ki kell ásni a visszatöltés előtt. A kiszedett anyag a frissen behordott talajjal keverve visszaépíthető. Az elhabolt anyagot rétegesen, kb. 20 cm vastagságban kell beépíteni. Minden réteget döngölőbékával vagy robbanó döngölővei tömöríteni kell.

A hiányosság pótlása után helyre kell állítani a gyeptakarót is. Ezért szükség esetén pótolni kell a humuszt és a keskeny területet fűmaggal — rendszerint kézzel — bevetni.

A földműbe települő rágcsálók által fúrt lyukakból az állatokat ki kell űzni, majd a lyukakat agyagpéppel kevert töltésanyaggal kitölteni. Erre a célra a vízügyi igazgatóságoknak rendszerint van injektálógépük.

111-28. ábra. Elhabolt töltésrézsű javítása

1 cihabolt rész; 2 visszatöltés rétegei; 3 tisztításkor eltávolított rész