Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - A) Töltések és földgátak építése

Töltések és földgátak építése 125

111-26. ábra. Vegyes szelvényű völgyzáró gátak

a) vízzáró maggal; b) vízoldali vízzáró réteggel

lyezkedik el. Ebben az esetben ennek a szelvényrésznek a körömpontjait és koronapontjait is ki kell tűzni. Építés közben a vízzáró mag magassága legalább 1 m-rel haladja meg a hátoldali vízvezető támasztószelvényét. A vízzáró anyagot természetesen külön kell tömöríteni. Építés közben állandóan ellenőrizni kell, hogy a vízzáró mag méretei terv szerint készüljenek.

A másik összetett szelvényváltozat, amely a III-266 ábrán figyelhető meg, a vízoldalra helyezett vízzáró és mögötte a nem vízzáró, támasztóréteg. Ebben az esetben a támasztó vízvezető részt kell építés közben magasabban tartani, és a vízzáró részt a jól tömörített, lenyesett rézsűre kell támasztani. (A talaj tömörségére vonatkozó adatokat 1. az Építőipari művezetők zsepkönyve II. F/3. fejezetében.)

7. Felületképzés, humuszolás, a környezet rendezése

Amikor a tervezett töltésszelvénybe a szükséges földmennyiséget be- hordták és megfelelően tömörítették, kialakítják a végleges töltéskereszt- metszetet. Ezt a munkát a rézsűképzés és a koronakialakítás műveleteire bontják.

A rézsűképzés lényege a III-27- ábrán figyelhető meg. Megkezdése előtt műszerrel megállapítják, hogy a töltésszelvény területét teljesen be-