Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - A) Töltések és földgátak építése
116 Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben 111-4. táblázat Földgyaluk műszaki adatai Jellemzők D—241 D—144 D—446 D—710 Gyalu hosszúsága, mm 3000 3700 3040 3040 Gyalu magassága, mm 500 540 500 5C0 Nyesési mélység, mm 300 400 280 250 Késmagasság a talajtól, mm 460 450 700 475 Nyesési szög 70° 72° 60° 70° Forgatási szög 240° 360° 240° 360“ Hajtómotor teljesítménye, kW — 75 55 66 Vontató típusa Szí 00 — — — Gyártmány szovjet szovjet szovjet szovjet ként 1 IT számú fordulót végez a gép, akkor az óránként beépíthető mennyiség: A fordulóidőt a következőképpen lehet kiszámolni: ahol Ta fordulóidő, h; JVa nyesés hossza, km; L az úthossz a nyesés befejeztétől az ürítés kezdetéig, km; ha nincsenek különleges terepviszonyok, ugyanakkora a visszaút hossza is az ürítés befejezésétől a nyesés kezdetéig; Ü az ürítés (terítés) hossza, km; t’n a nyesés sebessége, km/h; vü az ürítés (terítés) sebessége, km/h; v a nyesőgép utazósebessége, km/h. Tételezzük fel, hogy az anyaggödör 700 m-re van az épülő töltés tengelyétől. A munkába vett töltésszakasz hossza 300 m és az anyaggödör hossza is 300 m (1. a III-21. ábrát). A földmunkát a két ládával járó C 10 típusú Rába Steiger vontatóval végezzük. A III-3. táblázat utolsó oszlopából vehetők ki a szükséges adatok. Tételezzük fel, hogy harmad- osztályú talajban dolgozunk. A nyesési mélységet válasszuk 25 cm-re (a maximális 32 cm lehet). A lazulási tényezőt 1,3-nak vesszük, a ládába összesen 7,2/l,3=5,5 m* termett talajt lehet gyűjteni, a két ládába összesen 11 m3-t.
