Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

Hivatal munkatársa. 1947-52: Makón, Pécsett és Gyulán dolgozik. 1952-53-ban az FM-ben teljesít szolgálatot, 1953—68-ig, nyugdíjba meneteléig az OVF-ben ill. OVH-ban csoportvezető főmérnök. Főbb munkaterülete a halastavakkal, tógazdaságokkal, halászattal összefüggő műszaki és jogi kérdések. Irodalmi munkásságát mintegy 16 könyv, kiadvány, jegyzet (részben társszerzőkkel) és több mint 90 cikk, ismertetés, beszámoló stb. jelzi. Aktív oktatói tevékenységet fejtett ki több egyetemen és továbbképző intézetben. (Tt. 1980)

FRANCIA TAMÁS (Bársonyos, 1939. I. 24.) oki. vegyészmérnök (1968), oki. szakmérnök. Munkássága a Fővárosi Vízművekhez kapcsolódik. Korábban a Nagy Felszíni Víztisztító-mű technológusa, majd 1974-94 között üzemvezetője. 1994-től az Rt. főtechnológusa, minőségügyi vezetője. Fontos szerepet játszott a tisztítómű bővítése során. Később mint főtechnológus végez értékes munkát a felszíni vizek tisztítása, az üzemellenőrzés, a kísérleti munkák, az új anyagok és technológiák bevezetése terén. Több felsőfokú intézmény meghívott előadója. 40 cikket, tanulmányt és könyvet publikált. Az MHT nagyrendezvényeinek rendszeres előadója. 1990-ben beválasztották a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály vezetőségébe. (Pro A. 1995)

FRANK MELÁNIA (Sopron, 1901. Vili.

28.-Budapest, 1994. V. 3.) a mezőgazdasági tud. kandidátusa (1952). 1921-39: a soproni egyetemen működött különböző beosztásokban. 1939-50: a kisújszállási Növény és Talajélettani Kísérleti Állomás vezetője. 1951-től 1957-ig nyugdíjba me-®

neteléig a szarvasi ÖRKI igazgatója. Kísérleteit és kutatásait nyugdíjasként is folytatta. Főbb munkaterületei: növény- és talajtani kutatások, öntözési és rizstermelési kutatások, agrotechnikai kérdések. Szak- irodalmi tevékenységét kb. 70 tanulmány, értekezés, publikáció (részben társszerzőkkel) reprezentálja. Kutatási témaköreiből számos előadást tartott különböző rendezvényeken és a gödöllői egyetem hallgatói részére. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály munkájának aktív segítője és résztvevője. (Sch.F.é. 1978, Tt. 1981)

FRANK MIKLÓS (Budapest, 1895. XII. 26.-Budapest, 1971. IV. 7.) orvos, az orvostud. kandidátusa. Orvosi pályája elején belgyógyász a Bálint Klinikán, később teljesen átállt a balneológiái szakterületre. Hosszú időn át az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (ORFI) osztályvezető főorvosa, majd az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Tudományos munkássága keretében foglalkozott a gyógyvizek belső hatásaival, a fürdőkutatás problémáival, az ásványvizek biológiai hatásával, az iszapkezelés kérdésével, a gyógyüdültetéssel. Számos külföldi tudományos egyesület és testület választott tagja, levelező tagja. (DZ.e. 1960)

GAÁL FERENC (Kondorfa, 1929. XI. 1.) oki. mérnök. 1953-tól 1991-ig, nyugdíjba meneteléig a szombathelyi VÍZIG munkatársa, ahol végigjárta a különböző beosztásokat, 1976-tól igazgató. Főbb munka- területei a dombvidéki vízrendezési, talajjavítási, komplex meliorációs munkák, építési technológiák fejlesztése, társulatok szervezése, területi vízrajzi rendszer

83