Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

FARKASS KÁLMÁN (Lovasberény, 1859. XI. 17.-Budapest, 1953. I. 28.) oki. gépész- mérnök. Előbb kultúrmérnökként tevékenykedik, 1892-től az Országos Vízépítési Igazgatóság munkatársa, a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat egyik megszerzője, később vezetője. Több ízben járt külföldön tanulmányúton, 1990-ben a párizsi világkiállítás szervezésével kapcsolatban részt vett a Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszuson. Tanulmányai és cikkei főleg a Vízügyi Közleményekben és a Magyar Mérnök- és Építészegylet kiadványaiban jelentek meg. A hazai városok csatornázásáról írt tanulmánya elnyerte a Mérnökegylet 1896. évi aranyérmét. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának (az MHT jogelődjének) 1922-29 között elnöke. (Tt. 1929)

FAZEKAS KÁROLY (Budapest, 1897. VII. 8.-Budapest, 1966. V. 24.) oki. mérnök. 1924-ben került az állami vízügyi szolgálathoz. Dolgozott a Budapesti Kikötő építésén, a Szombathelyi, a Budapesti Kultúrmérnöki, a Nyíregyházi Folyammérnöki és a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatalnál, az Országos Halászati Felügyelőségen. 1940-ben az FM kötelékében kerületi felügyelő. 1948-tól a Vízrajzi Osztály vezetője. Ezután a Vízrajzi Intézet, majd 1951-től 1962-ig a VITUKI munkatársa. Munkásságának fő szakterületei: medermorfológia méréstechnikai és műszerszerkesztési problémák megoldása, a Balaton-kutatás újraindítása, a VITUKI „Balaton” kutatóhajójának tervezése. A vízügyi szolgálat egyik legképzettebb szakfordítója volt. Aránylag keveset-, publikált, tudását a Mérnöktovábbképző Intézet kurzusain adta tovább a fiatalabb generációnak. (BÖ.é. 1961)

FÁY CSABA (Budapest, 1928. IV. 30.) oki. gépészmérnök, a műszaki tud. kandidátusa (1969), egyetemi doktor (1970), c. egyetemi docens (1970). 1948-61: a Vízgépek Tanszékének kutatója, 1961-63-ban a Ganz-MÁVAG Vízgéptervező Iroda osztályvezetője, 1963-75: a Diósgyőri Gépgyár főkonstruktőre, 1975-től 1988-ig a Fővárosi Vízművek műszaki tanácsadója. Fő munka- területe a vízgépek, ezen belül leginkább a szivattyúkkal kapcsolatos kérdések. A több mint 310 publikáción kívül (részben idegen nyelven is) több szakkönyve és tankönyve (részben társszerzőkkel) látott napvilágot. Aktív mérnök továbbképző és szakmérnöki oktató a budapesti, miskolci, gödöllői egyetemeken, és a bajai műszaki főiskolán. A Társaság Vízellátási Szakosztályának egyik aktív résztvevője. (BÖ.é. 1984)

FÁZOLD ÁDÁM (Miskolc, 1934. VI. 24.) oki. vegyész, egyetemi doktor (1957).

1957-68: a Borsod Megyei KÖJÁL vegyésze, 1968-tól a miskolci VÍZIG Vízminőségvédelmi Osztályának vezetője. Főbb munkaterületei: víz- és levegőszennyezett- ségi vizsgálatok, ipari és olajipari szennyvizek vizsgálata, öntisztulási vizsgálatok, automatikus vízminőség-mérő állomások tapasztalatai stb. Irodalmi munkásságát több mint 70 szakcikk (részben társszerzőkkel) jelzi hazai és külföldi folyóiratokban. Több akadémiai és egyéb szakbizottság tagja. 1957-től 74-ig a Szennyvíz Szakosztály titkára. 1974-től 1990-ig a Borsodi Területi Szervezet titkára, 1990-től 1999-ig alelnöke, 1999-től tiszteletbeli alelnöke. (VP.e. 1971, Pro A. 1980, MTESZ.d. 1984)

FEHÉR FERENC (Budapest, 1946. IV. 4.) oki. mérnök (1970). Szakmai pályáját a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézeténél

80