Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

együtt magyarra is lefordították. Az „Acta Hydrophysica” társszerkesztője, számos nemzetközi tudományos egyesület tagja és tisztségviselője. AZ IAHS-ben több bizottságban fejtett ki aktív szerepet. Rend­szeresen járt Magyarországra, több elő­adást tartott. Támogatta magyar szerzők NDK-beli megjelenését. (Tt. 1978) EIBEN ENDRE (Sátoraljaújhely, 1946. XI. 20,-Nyíregyháza, 1998. II. 8.) oki. mérnök, oki. szakmérnök (1978). Szakmai tevékenysége a Felső Tiszavidékhez kap­csolódik, 1971-től a nyíregyházi VÍZIG munkatársa. Beosztott mérnök, csoport-, osztályvezető, vízügyi tanácsos. Működési szakterülete az árvízvédelem, folyószabá­lyozás és vízrendezés. Aktívan részt vesz a magyar-csehszlovák határvízi szakértői munkában. Szakirodalmi munkássága elsősorban az árvízvédelemhez és folyó­szabályozás témaköréhez kötődik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezet titkára 1985-től haláláig. (Pro A., 1990) EMBER KÁROLY (Budapest, 1933. VII. 9.) oki. mérnök, oki. szakmérnök (1968). 1956-61: a Földtani Intézetben dolgozik, 1961-től nyugdíjba meneteléig a Mély­építési Tervező Vállalat ill. Kft. irányító tervezője. Főbb munkaterületei: vízföldtani kutatások és feltárások, víztermelő telepek feltárása, kialakítása, vízműtervezés, talaj- vízszint-süllyesztés, zagy- és iszapterek, salak-, pernyetárolók telepítése. Szak­lapokban több ismertetést, cikket írt, előadást tartott hidrogeológiai témakörben. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosz­tály titkára 1957-74 között. 1974-80 között az MHT központi titkára. (VP.e. 1958, Pro A. 1977, BÖ.é. 1990) EMDE, VON DER, WILHELM (Kassel, 1922) Németország, Ausztria. A Hannoveri Műszaki Főiskolás szerzett mérnöki okle­velet 1948-ban. 1949-1958 között a Főis­kola Települési Vízgazdálkodási Intézeté­nek tanársegédje, majd főmérnöke. 1958-1963 között Hamburg város szenny­víztisztító telepeinek igazgatója. 1964-1987 között a bécsi műegyetem Vízminőségi és Vízrendezési Tanszékének professzora. Számos nemzetközi kitüntetés tulajdonosa, a Hannoveri Egyetem díszdoktora. Több­ször járt Magyarországon, előadásokat tar­tott, számos szennyvíztisztással foglalkozó tagtársunkat fogadta, ausztriai tanul­mányútjaikat szervezte. (Tt. 1980) EMSZT KÁLMÁN (Mezőtúr, 1873. VII. 10.-Budapest, 1957. IV. 8.) oki. vegyész, egyetemi doktor. 1895-1990: tanársegéd, 1990-tól 1935-ig, nyugdíjba meneteléig a Földtani Intézetben vegyész, fővegyész, laboratóriumvezető, igazgatóhelyettes és kísérletügyi főigazgató. Ezt követően ugyanitt még 9 évet tevékenykedett. Mun­kásságnak gerincét a Balaton fenékiszapjá­nak kémiai vizsgálata és elemzése (több mint száz), tőzegek és ásványvizek, vala­mint kőzetek (több ezer) elemzése alkotja. Szakirodalmi tevékenységét több mint 50, szaklapokban, évkönyvekben stb. megje­lent publikáció jelzi. (Tt. 1941) ENTZ BÉLA (Budapest, 1919. XII. 26.) oki. biológus, egyetemi doktor (1942), a biológiai tud. kandidátusa (1952). 40 éves aktív szolgálatát a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben tölti, mint kutató, igazgatóhe­lyettes, mb. igazgató. 5 évet (1966-69) FAO szakértő Ghánában, 1969-74 között Egyiptomban. A világ szinte minden föld­részén gyakori FAO, ÜNNEP szakértő. 78

Next

/
Thumbnails
Contents