Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

logical Association tagja, a hazai nemzet­közi hidrológiai továbbképző tanfolyam előadója, mintegy 20 magyar ill. angol nyelvű szakcikk szerzője. (VS.n.d. 1987) CSAPODY ISTVÁN (Sopron, 1930. II. 26.) oki. erdőmérnök, egyetemi doktor (1962), c. egyetemi docens (1989), c. egye­temi tanár (1991). 1954-től a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem munkatársa, tanársegéd, a Botanikus kert vezetője, illetve 1958-75: a Tanulmányi Állami Erdőgaz­daság csoportvezetője. 1975-től 1990 végé­ig, nyugdíjba meneteléig a Természetvédel­mi Felügyelőség felügyelője, tanácsosa. Szakirodalmi munkássága keretében 4 könyve és 140 publikációja jelent meg nyomtatásban. Rendszeresen oktat az Erdé­szeti és Faipari Egyetemen, számos előadást tartott hazai és külföldi tudományos ren­dezvényeken. Több szakmai egyesület tagja, vezetőségének választott tagja, szakbizottsá­gok kinevezett tagja (VP.e. 1965) CSATH BÉLA (Székesfehérvár, 1927. III. 3.) oki. bányamérnök, technikatörténész. Szakmai munkásságát az olajiparban kezdte 1958-ban: Bázakerettye, Óbornak, Nagylengyel (1952-1955), majd a komlói szénkutatások üzemvezetője, később a kővágószőlősi uránérckutatásokat irányí­totta, ezt követően a Tokodi Mélyfúró Vál­lalatnál üzemvezető. 1958-tól a VIKUV- nál vízbányászattal, majd a nagymélységű geotermikus kútfúrásokkal foglalkozott, közben a vállalat külföldi munkáit koor­dinálta. Bányamérnöki tevékenysége a mélyfúrásos kutatás kérdéseihez kapcsoló­dott. Érdeklődési köre a hazai- és külföldi vízkutatási- és kútfúrási ipar történeti kutatása. Meghatározó szerepe volt a viseg- rádi-vlepencei Zsigmondy Vilmos gyűj­temény létrehozásában. Az egykor sikeres vízügyi történeti napok megszervezésének egyik meghatározó személyisége volt. Szakirodalmi munkásságát több mint 210 szakmai és ipartörténeti dolgozat, könyv, szaklapokban megjelent cikk jelzi. Az MHT Vízügyi Történeti Bizottságának 1974-78 között titkára. (Pro A. 1999) CSEKŐ GÉZA (Budapest, 1934. II. 14.) oki. középiskolai tanár, egyetemi doktor (1970), a mezőgazdasági tud. kandidátusa (1979). 1957-től gimnáziumi tanár, 1964- től 1995-ig a gödöllői egyetemen tudo­mányos munkatárs ill. főmunkatárs. Fő munkaterületei: az esőztető öntözőtelepek és berendezések problematikája, evapo- transpiráció, vízmérleg, agroökopotenciál prognosztika, belvízöblözetek lefolyási viszonyai. Szakirodalmi munkásságát több mint 50 nyomtatásban megjelent szakcikk, kongresszusi előadás (hazai és külföldi), ismertetés jelzi. Több szakmai egyesület tagja, titkára. Az MHT Nemzetközi Kap­csolatok Bizottságának 1978-85 között titkára, 1985-90-ben elnöke. (Pro A. 1985) CSERI GÉZA (Budapest, 1938. VI. 17.) oki. mezőgazdasági mérnök, oki. szak­mérnök (1967). 1962-től a Hortobágyi Állami Gazdaságnál tóegységvezető, főál­lattenyésztő, halászati igazgatóhelyettes, főosztályvezető. Munkakörének megfele­lően, főleg a halászat elméleti és gyakorla­ti kérdései foglalkoztatják. Szakcikkei a Halászat c. szaklapban jelennek meg. A halászati szakmérnökképzés előadója. (Pro A. 1982) CSERJÉS MÁTYÁS (Baja, 1929. XI. 24.-Budapest, 1998. IV. 2.) oki. mérnök. Mérnöki munkásságát 1952-ben a pécsi 69

Next

/
Thumbnails
Contents