Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)
Lexikon
sága 1964-től a bajai Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola keretében zajlott. 12 évig volt felelős vezetője a műszaki szakképzésnek. 16 évig látta el a vízügyi szakközépiskolák országos szak- felügyelői, illetve szaktanácsadói feladatát. 1993-tól az iskola igazgatója. Pályakezdésétől résztvesz a vízügyi szakképzés alapdokumentumainak kidolgozásában. A Társaság Bajai Csoportjának alapító, majd vezetőségi tagja. Az Ifjúsági Bizottság elnökeként elsősorban a pályakezdő szakemberek és hallgatók társasági munkába való bevonásában szerzett maradandó érdemeket. (Pro A. 1995) TARJÁN TIBOR (Weistrach, 1945. IV. 30.) oki. vegyészmérnök, oki. szakmérnök, egyetemi doktor (1981), euromérnök (2000). 1969-ben a Gyógyszerkutató Intézetben dolgozik, majd 1970-től a MÉLYÉPTERV technológus tervezője, irányító tervezője. Fő munkaterülete: víztisztító művek technológiai tervezése (Nyugat-Nógrád Térségi Vízmű vas- és mangántalanítása, Észak-szabolcsi Regionális Vízmű gáz- és vastalanítása, Fővárosi Vízművek I. sz. Víztisztító Gyáregység rekonstrukciója és bővítése stb.) uszodák, strandfürdők, ipari üzemek víztechnológiája. 1994-től az OVH főtanácsosa, hol munkaterülete a vízminőség és vízkezelési kérdések, továbbá a vízminőségi kárelhárítás. Két szabadalmat, és mintegy 20 szakdolgozatot készített, részt vett szabványok és műszaki irányelvek , elkészítésében. MTESZ egyesületi műszaki szakértő. 1977-96 között a Vízkémia és Víztechnológiai Szakosztály titkára, 1996-tól elnöke. (Pro A. 1988, VS.n.d. 1994) , TAVY LAJOS (Zalatna, 1885. XII. 27-Budapest, 1970. XII. 19.) oki. mérnök. 1908-ban a kassai Kultúrmérnöki Hivatalnál kezdi állami szolgálatát, majd 1910-14: a Kulpa Szabályozási Kirendeltségén dolgozik, mely után 1929-ig a csepeli Vámmentes Kikötő építésén tevékenykedik. Ezt követően a székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal munkatársa, 1935-36-ban a győri hivatal vezetője. 1936—45-ig, nyugdíjba meneteléig az FM-ben szolgált, 1942-45 között a Kultúrmérnöki Osztály vezetője. Nyugdíjasként 1968-ig tovább dolgozott a győri VIZIG-nél. Főbb munkaterületei: Kulpa-rendezés, Soroksári-Duna-ág szabályozása, a Váli- és Gaja-völgy rendezés, Velencei-tó környékének telepítési feltételei, a nyúli vízmosáskötő gátak, a vízmesteriskola vezetése stb. Szakirodalmi publikációi a Vízügyi Közleményekben jelentek meg. (Tt. 1967) TAXNER ERNŐNÉ (Budapest, 1943. VII. 21.-Budapest, 1999. X. 13.) oki. üzemmérnök, oki. irányítói értékelemző. Munkásságát a VITUKI-ban, a budapesti VIZIG-en, az OVH-ben a KVM-ben végezte, majd az OVF-ben dolgozik. 1969-től vízellátási és csatornázási, ezen belül ipari vízgazdálkodási szakterületen működik, mint előadó, főelőadó, főmunkatárs. 1991- től a Környezetvédelmi Minisztériumban miniszteri titkár, főosztályvezető-helyettes, a tárca ipari hidrotechnológusa. Aktívan részt vett az ipari hidrotechnológus-képzés megszervezésében és oktatásában, az MHT és MTESZ társasági munka egyik tevékeny aktivistája. 1986-1993-ig az Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály alapító titkára, 1996-tól haláláig a MHT főtitkárhelyettese. (Pro A. 1992.) 161