Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
Nicknél — mint említettük — eredetileg megtartották a régi rőzse- gátat, amelyet a jég és árvíz többször megrongált. Ez a gát a Kis-Rábába duzzasztotta be a vizet, amelyen számos régi malom és öntözőmű volt. Ezek érdekében 1932-ben a régi helyett, állami támogatással korszerű mozgatható gátat építettek, amely a kisvíz szintjét kb. 3,8 m-rel meg- duzzasztja és 6,0 m3/s víz kivezetését teszi lehetővé öntözési célokra, de áradás idején nem akadályozza az árvizek levonulását. A vízgazdálkodás fejlődésével az egyik vízrendszerből a másikba való átvezetések egész sorát létesítették. 1908-ban a Répcére Répcelaknál árvízlebocsátó zsilipet és egy nagy patkó alakú energiatörő bukót építettek. Így a Répce árvizei kirekeszthetők a mélyfekvésű Hanságból, és 8 km hosszú töltések között levezethetők a Rábába. Ezzel a Rábca árvízi vízgyűjtőterülete 980,6 km2-reí (19,6 %-kal) kisebb és a Rábáé nagyobb lett. A kis- és középvizeket az árapasztó nem érinti. A Rába hossza a vázolt elfajulások, erősebb kanyargás következtében újból nagyobb lett, amit a XV. táblázat mutat. Különösen Vág- Ragyogó között (50-70 km) volt jelentős a változás, itt a meder átlag 10 %-kal lett hosszabb. XV. táblázat A Rába folyó hosszának változása 50 év alatt Sárvár és Győr között Hely Km távolság 1950-ben km-rel több 1900 1950 Győri sétatéri híd 0,391 0,391 0,000 Győri vasúti híd 1,933 1,933 0,000 Rábapatonai híd 14,053 14,053 0,000 Rábacsécsényi híd 20,385 20,385 0,000 Arpási híd 28,843 28,848 0,005 Marcaltői híd 37,548 37,543 —0,005 Várkeszői híd 40,718 40,709 —0,009 Végi híd 50,298 50,558 0,260 Képéé árapasztó tork. 59,556 60,739 1,183 Nicki vasúti híd 64,218 65,525 1,307 Nicki duzzasztógát 66,760 68,155 1,395 Ragyogói híd 71,248 72,909 1,661 Patyi révház 77,904 79,789 1,885 Sárvári vasúti híd 82,918 85,035 2,117 69
