Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek
tésébe épült torkolati zsilipjüket árvíz idején lezárják, és vizüket részben visszatartják, részben szivattyúval emelik át a Tiszába. Az algyői rendszer vizeinek átmeneti tárolásában a szegedi Fehér-tónak jut fontos szerep. Hasonló — a természetes vízerek és folyások felhasználásával épült, de jobbára mesterséges — vízrendszerek a Tisza balpartján a Szentesnél a Tiszába torkolló Kurca-ér és a Száraz-ér alsó szakaszának vizeit is magába foglaló Kósdi főcsatorna belvízlevezető hálózata. A káros vizek levezetése szempontjából rendkívül fontosak, de a Tisza életében semmiféle szerepet nem játszanak. Mégsem hagyhatjuk őket említés nélkül, hiszen a Kurca-rendszer vízgyűjtőterülete 1256 km2, és a Kósdi főcsatornáé is meghaladja a 400 km2-t. Röviddel azelőtt, hogy hazánkat elhagyná, Szeged északi határában, a torkolattól 175 km-re, a Marost veszi fel balról a Tisza. Vízgyűjtőjének kiterjedése 30 332 km2 és így nagysága első helyen áll a Tisza mellékfolyói között. A Marosnak mindössze 28,3 km-nyi torkolati szakasza esik hazánk területére és további 20,9 km határt alkot Románia és Magyar- ország között. A magyarországi szakas esése 27 cm/km, és ennek megfelelően a folyó fenékhordalékának átlagos átmérője még itt is 0,2—0,3 mm, jóval nagyobb a Tiszáénál. Az alföldi szakaszán átvágásokkal kiegyenesített és töltések közé fogott folyó medrének szélessége 100 m, mélysége 6—8 m. Az árvédelmi töltések közti távolság 0,6—3,8 km. A Marosnak hazánk területén egyetlen említésre méltó mellékvize a torkolattól 30,9 km-re jobbról szabadon beléje torkolló Sámson—Apát- falvi főcsatorna, kereken 1500 km2-nyi vízgyűjtőterülettel, amely — egyebek közt — a Száraz-ér felső szakaszának vizeit vezeti le. A folyó vízjárásáról a makói mérce (23,7 fkm) feljegyzései tájékoztatnak. 1931—60. közt a legkisebb vizet, —- 61 cm-t, 1946. X. 4-én észlelték. A legnagyobb vízállás 1932. IV. 10-én 580 cm volt, a vízjáték tehát 641 cm. E 30 éves időszak közepes kisvize —30 cm, közepes nagyvize 332 cm volt. A vízhozam jellemző adatai ugyanebben az időszakban kisvíz közepes kisvíz középvíz közepes nagyvíz nagyvíz 22,5 m3/s 39,3 m3/s 160.0 m3/s 664.0 m3/s 1811,0 m3/s A Maros egykor fontos víziót volt. Vizén érkezett az erdélyi fa és só az Alföld fővárosába, Szegedre. Forgalmi jelentősége ma megszűnt. 36
