Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek
bői az esőintenzitás váltakozásának megfelelően elinduló több kisebb árhullám az Alföldön utoléri egymást, megtölti a Tisza medrét és igen veszélyes helyzetek állhatnak elő, mint pl. 1919, 1932, 1940 vagy 1962 tavaszán. Máskor viszont megesik, hogy az ÉK-i Kárpátokban esőzéssel beköszöntő hirtelen olvadás ellenére Záhony, ill. Tokaj alatt már jelentéktelenné laposodik az árhullám, mert üres medret talál maga előtt. Ilyen volt többek között az 1947. dec. 31-i árvíz, amely Tiszabecsnél rekordot javított és gátszakadás nélkül Vásárosnaménynál is ezt tette volna, de Záhonynál már egyáltalán nem ért el rendkívüli szintet. Az északkeleti határon Tiszabecsnél és délen, Szeged alatt, észlelt tetőzés között 5—24 (átlag 13) nap telhet el, és pl. Szegeden a közepes magasságú tavaszi árhullámok esetén is átlag 30, de kivételesen 75 napon át tarthatja a folyó víz alatt a hullámterét. Amíg a középvizek vonalában mutatkozó lépcsők az egyes mellékfolyók vízhozamának is sokévi átlagát mérik, az árvizek vonaláról nem olvasható le a mellékvizek legnagyobb hozama, mert ez — szerencsére —1 nem esik pontosan egybe a Tisza maximumával. Ugyanez vonatkozik, bár kisebb mértékben, a kisvizek vonalára is. A kisvizekkel kapcsolatban egyébként rá kell mutatnunk, hogy rendkívül érzékenyek az emberi beavatkozásokra és ezért a Tisza vízrendszerében ma már nem beszélhetünk a „természetes” lefolyás minimumáról, vagy meghatározott gyakorisággal visszatérő kisvízhozamokról. A kérdést közelebbről az emberi beavatkozások hatásának tárgyalása során világítjuk meg. A vízhozam éven belüli változásait a 10. ábra az átlagos előfordulási gyakoriság figyelembevételével szemlélteti. A tokaji a Bodrogot már magában foglaló szelvény adatai szerint jellegzetes a hóolvadásből, ill. tavaszi esőzésekből származó március—áprilisi nagyvíz, és elég gyakori a gyűjtőben jól érvényesülő őszi mediterrán csapadéktevékenység eredménye. A zöldár levonulása után rohamosan csökken a vízgyűjtőterület vízkészlete — hadd emlékeztessünk ezzel kapcsolatban a domborzattal és a földtani felépítéssel kapcsolatban mondottakra, — és augusztus—október közt éri el minimumát. Száraz telek után azonban lehetséges, hogy már április—májusban is igen kicsi a hozam. A 10. ábrából is kitűnik, hogy milyen mérm3/sec 10000 9000 8000 7000 6000 6000 8000 3000 2000 Q,- -Oi i£u un 0> 61? 0m3/s — m3/ 85 _ 6 0m3f S3„ [/? 180 m 650/7 J/s vCzTOOrr^s 0,01 0,05 0,1 0,5 1 3 5 10 Valószínűség, p % 20 11. ábra. A Tisza különböző valószínűségű árvízi hozamai Szegednél 23
