Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

1954. január 13-án 1933. január 20-án 1909. január 3-án 1902. december 14-én 1947. november 6-án

— 8 cm 24 cm 28 cm 45 cm 51 cm

(jégtorlasz alatt) (jeges víz)

(jeges víz)

(jeges víz)

(jég nélkül!)

Megjegyzendő, hogy a hajózás 200 cm-en aluli budapesti vízállásnál már bizonyos nehézségekkel küzd.

A Duna vizének minőségi változásairól ma még nem tudunk olyan részletes képet festeni, mint a vízjárásról. Kétségtelen, hogy a folyam vize a legtöbb ipari és mezőgazdasági célra alkalmas, és szennyezettsége a századforduló óta kimutatható változás ellenére sem tekinthető túlzottnak. A részletes elemzések adatai közül a 7. ábrán az 1959. őszi kisvíz

W41 1787 1717 . 1541 1577 , 1471 1447 km

Távolság a tonoiatiái-----7. ábra. A BŐI5 értékének változása a Duna rajka—mohácsi szakaszán az 1958 őszi felvétel szerint

idején mért BOI5 értékek alakulását mutatjuk be. A folyóba lebocsátott szennyvizek ilyenkor hígulnak fel legkevésbé, az ábra tehát a legkedvezőtlenebb állapot közelítő képét adja.

2. A TISZA

Az Alföld legmélyebb süllyedőkén végighúzódó Tisza a Kárpátmedence keleti felének csaknem valamennyi vízfolyását magához vonzotta. Legjelentékenyebb mellékfolyóit tehát balról kapja: még hegyvidéki szakaszán, az országhatáron túl, beléje torkolló Visót, majd a Szamost, a Körösöket és a Marost. Jobbról a Keleti Beszkidekről leszaladó vízfolyásokat összefogó Bodrog és lejjebb a Hernáddal bővült Sajó, majd a Zagyva a legfontosabb mellékvizei.

A 157 186 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterület felépítésének vázlatos képe (8. ábra) feltünteti a mellékfolyók vízgyűjtőterületét és hosszát, de a befogadóhoz viszonyított súlyukat is jól szemlélteti. A Szamos pl. 14%-kal nagyobb terület vizeit vezeti le, mint a torkolata feletti Tisza- szakasz egész vízgyűjtője, tehát döntően befolyásolja a főfolyó vízjárását. A Bodrog 37%-kal, a Hármas-Körös 35%-kal növeli beömlése helyén a Tisza vízgyűjtőjét, ezért ugyancsak számottevő a szerepük a Tisza vízviszonyainak alakulásában. A Sajó és a Maros is elég jelentékenyek még, hiszen torkolatuknál 24, ill. 27%-kal növekszik a tiszai vízgyűjtő.

15