Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - C) A Zagyva vízrendszere
patak vizétől a folyó szennyeződik, de az öntisztulás következtében Selypnél ismét kifogástalan a vize. Az itteni cukorgyár, illetve a hatvani ipartelepek szenyvize azonban teljesen elszennyezi a folyót. A Gal- gának sokkal kisebb mértékben szennyezett vize hígítja a Zagyvát, majd a Tárná tiszta vize tovább javítja a víz minőségét. A Tiszába való be- torkollás előtt még Szolnok város egy részének házi szennyvizeit is fölveszi. A víz keménysége (25—30 nk°) és sótartalma nagy, Kisterenye és Pásztó között nagyobb mennyiségű vastartalmú lebegő anyagot is szállít. A felső szakaszán tiszta Tarján patak előbb a Salgótarjáni Acélárugyár salakbányájának csurgalékvizeitől, majd a túlterhelt városi szennyvíztisztítótelep vizétől szennyeződik. A város ipartelepeinek szennyvize azután valóságos szennyvízcsatornává teszi a Tarjánt, amelyet a zagyva- pálfalvi üveggyár további fenoltartalmú szennyvízzel terhel. A Tárná Sírokig teljesen tiszta. A Parádi Tárná az üveggyár fenolos és a recski ércelőkészítő mű szennyvizét szállítja. Az egyesült Tárnán azonban az öntisztulás a szennyeződéseket lebontja és a Tárná vize Ver- peléttől újra tisztának mondható. A Tárná vizének keménysége 15—20 nk°, összes sótartalma 300 mg/1. A mellékvizek közül a Gyöngyös patak a gyöngyösoroszi ércbányából szervetlen lebegőanyagtartalmú vizet kap, amelyben időnként nyomokban a cián is fellelhető. A hordalékviszonyok tekintetében megállapítható, hogy hazánknak az erózió szempontjából egyik legveszélyeztetettebb és legnagyobb kiterjedésű lepusztuló területei a Zagyva vízgyűjtőjében található. A növényzettel kellően nem védett vulkáni tufák, illetve gyenge kötőanyagú homokkövek rendkívül sok hordalékot juttatnak a vízfolyásokba. A Zagyva pásztói szelvényén évente átlag 40 000 tonna iszap megy le lebegő alakban, ami a vízgyűjtő 1 km2-éről évi 43 m3 anyag lehordásának felel meg, még a Tárná verpelési szelvényére jellemző hordalék szállítás 3400 t/év, illetve 30 m3/km2. b) A felszín alatti vizek 1. Talajvizek A Zagyva rendszerében két nagyobb különálló folyóvölgyi kavics- és homokteraszos szelvényt lehet találni, amelyek a felszínközeli talajrétegből kitermelhető talajvíz szempontjából kedvező felépítésűnek mondhatók, ezek: 1. a Zagyva völgye Kisterenye és Hatvan között, 2. a Tárná völgye Pétervására és Sírok között a Parádi Tárná medencéjével. A kavicsos teraszok mellett a hegyek lábainál képződő törmelékkúpok jelenkori és pleisztocén rétegei is jelentős talajvíz tárolók. A hegységperemek víztartó és vizét áteresztő rétegei természetesen korántsem olyan egységesek, mint a folyami teraszrétegek, így a talajvíz 133
