Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - C) A Zagyva vízrendszere
de a rendelkezésre álló természetes vízhozammal összesen 2200 ha Öntözhető. Az Eger patak vízgyűjtőjében a sok lehetőség közül eddig csak a bélapátfalvi Laskó patakon építettek völgyzárógátat. A kis tározómedence (36 000 m3) a bélapátfalvi. Cement és Mészművek vízigényét szolgálja. C) A ZAGYVA VÍZRENDSZERE a) A felszíni vizek A Zagyva 5677 km2-ről gyűjti össze a vizét, amely területből mindössze 4,7 km2 fekszik a határon túl. A vízhálózat két fővízfolyásának, a Zagyvának és a Tárnának, a vízgyűjtőterülete az egyesülésüknél csaknem azonos nagyságú (2082 km2, ill. 2116 km2). A Zagyva főbb mellékvizei a balparti Bárna és a Mátra legmagasabb részén eredő Kövecses patakon kívül elsősorban a jobbpart felől érkeznek. Jelentősebbek a Tarján, a Kis-Zagyva, a Szuha patak és a Herédi patak vízrendszere, majd a Tárná után legnagyobb mellékvize, a Cserhát vizeit hozó Galga, végül a Tárnával való egyesülés alatt betorkolló, már alföldi jellegű Tápió. 0 200 400 600 ' 900 tOOO 2000--------*■ A vlzgyűjtöterülpt kiterjedése km, 5 6. ábra. A Zagyva vízgyűjtőjének felépítése 130
