Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
III. A Dunántúl vízrajza - A) A Balaton és a Sió vízvidéke
2—3. Egyéb állóvizek A Sió vízvidékén a Balatonon és a Velencei-tavon kívül 192 kisebb állóvíz van 31,3 km2 együttes vízfelülettel. Ezeknek területi elhelyezkedéséről, továbbá nagyság és jelleg szerinti megoszlásukról az 1951. évi adatok alapján szerkesztett 37. ábra ad általános áttekintést. Rendszeres hidrológiai észlelések a 11 darab, az ábrán névszerint is felsorolt, jelentékenyebb (50 ha-nál nagyobb) állóvizén sem folynak, úgyhogy vízháztartási és vízjárási viszonyaikról csak az éghajlati alapadatokra felépített közvetett számítások útján lehet tájékozódni. A kisebb állóvizek legnagyobb részét — mint látható — haltenyésztésre hasznosítják, illetve ilyen célra létesítették. Néhány helyen a tavakat magas hőfokú és ásványtartalmú felszín alatti vizek táplálják. b) A felszín alatti vizek A csapadékvíz és a hóié felszín alá szivárgott hányada rövidebb- hosszabb tározódás ill. felszín alatti út után a vízfolyások medrébe lépő felszín alatti lefolyásként, vagy a talaj és a növényzet párolgása (párologtatása) által kapcsolódik be a hidrológiai körfolyamatba.* A beszivárgott vizek legnagyobb része — hazai adottságok között átlagosan mintegy 2/3-a — már a levegővel átjárt felső fedőrétegből visszakerül a felszínre és csak viszonylag kis hányada jut le a talajszemcsék, illetve a kőzetek közötti hézagokat összefüggően kitöltő talajvízhez ill. karsztvízhez. Átlagos adottságok között még sokkalta kisebb az a vízmennyiség, amelyik — oldalirányú vagy függőleges szivárgással — a talajvíztartó réteg alatti, mély fekvésű víztározó rétegekbe eljutva igen hosszú időkre kikapcsolódik a felszíni körforgásból. A Sió vízvidékének felszín alatti vizeiről a közelmúltban készült országos számbavétel adataira támaszkodva adunk rövid áttekintést. 1. Talajvizek A tájegységnek csak a Sárvíztől keletre eső kis szegélyén és a folyók menti keskeny sávokban van összefüggő talajvíztükör átlagosan 1,50—3 m közötti terepszint alatti mélységgel és 1—2 m évi átlagos szintingadozással. A talajvíz évi teljes vízforgalma átlagosan 100—150 mm-re (3—5 1/s • km2-re) tehető, aminek mintegy 30—50%-a az áramlásban résztvevő, vagyis az egyensúlyi állapot tartós megbontása nélkül kiter- melhetőnek látszó vízkészlet. A tájegység hegy és domb vidéki részein csak a völgyekben és medencékben található kisebb-nagyobb talajvíz-folt. Viszonylag nagyobb kiterjedésű talajvíz előfordulások vannak a Balaton déli partvidékén. A talajvízszint terep alatti átlagos mélysége ezen a területen rendkívül » Kivételt jelent ebben a tekintetben a kőzetek anyagába, vagy a növények testébe kémiailag beépülő vízmennyiség. Ez — a mai ismeretek szerint — a hidrológiai körfolyamatban résztvevő vízmennyiségnek elhanyagolhatóan csekély hányada. 7* 99
