Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
III. A Dunántúl vízrajza - A) A Balaton és a Sió vízvidéke
A Balaton élővilágáról részletes leírások és vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, de a tó tényleges szervesanyag-termeléséről csak a legutóbbi időben indultak meg a számszerű értékelést lehetővé tevő kutatások. A biológiai viszonyoknak a tó viszonylag igen kis mélységével magyarázható ritka sajátossága, hogy a szerves anyag többsége nem a víztérben, hanem a felső iszaprétegben termelődik. Ez az oka annak, hogy a tó vizének, illetve iszapjának szél okozta felfekvése után a víztér szervesanyagtermelése ugrásszerűen megnő. A biológiai mérlegének számszerű feltárása döntő módon hozzájárulhatna a Balaton jövőjével kapcsolatos egyik jelentős kérdés, a fel- iszapolódás terén fennálló bizonytalanságok tisztázásához is. Az utóbbi 60 évben végzett háromszori mederfelmérés alapján mutatkozó igen jelentékeny (évi 5—10 mm feliszapolódás ugyanis a mérleg más tényezői (a Zala hordaléka, a szél hordta por, parterózió stb.) alapján semmiképp nem látszik magyarázhatónak. 2—2. A Velencei-tó A Velencei-tó a Velencei hegység és a mezőföldi dombok között levő lapos medencét tölti ki (42. ábra). 96 42. ábra. A Velencei-tó vízgyűjtője
